József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1970-1971

1971. február 3., Elnökség I. ülése

18- 5 -dolgozzék jobban az Iskolában. Az itt tanultak hozzásegítik ahhoz, hogy ott jobban dolgozzék.

2» napirendi pont

Kra.ikó András: A félévi vizsgák rendben lefolytak, a tapasztalatok tobEé-kevesbé kedvezőek. A Kar átlagos eredménye a tavalyihoz képest mintha esett volna. Ezt mutatja az, hogy nőtt a bukások száma. Ez részben abból is ered, hogy nőttek a követelmények, megszilárdultak egyes magasabbazintü oktatási formák. Problémát jelentett azonban, hogy a nyelvszakosok nem tudták lezárni a gyakorlati foglalkozások jegyeit, emiatt vizsgatorlódás, s abból rossz eredmények születtek. A jövőben arra kell türekédni, hogy még a szorgalmi•időn belül pár nappal a vizsgaidőszak előtt legyenek az Írásbelik.

Biztosítani tudtuk a vizsgaidőszakon belül a vizsgák egyenletes elosztását. Kirívó példa, hogy Szegedy-Maszák Mihály 5 héten át az 57 hallgatónak csak 4 vizsganapot biztosított, ebből egyet nem is tartott meg. Ebből több probléma adódott! egy napra 15-20 vizsgázója is volt, hajtotta a vizsgákat, felborult a hallgatók vizsgarendje, a vizsgák a vizsgaidőszak végére összetorlódtak, az eredmény sok bukás lett és már nem tudtak a hallgatók pótvizsgát tenni, a félévüket lezárni a vizsgaidőszak végén. Ezek a fegyelmezetlenségek felizgatják a hallgatókat, a nyugodt vizsgalégkört nem lehet igy biztosítani. A bukások szama főleg a fizikai dolgozók gyermekei/ kategóriájában született. A végleges bukások, félévismétlések főként az orosz szakon jelentkeznek nagy számban. Elgondolkoztató, hogy a felvételi vizsgán jól szereplő első éves hallgatók egy félévén át sem tudták tartani a szintet. Arról beszélünk, meg kell mindent tenni a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi felvételéért, de megtettünk-e mindent a már bentlévők bennmaradásáért? Pl. Deák Zsuzsa felvételije 4 és 5 volt, szorgalmasan dolgozott, az évközi dolgozatoknál mindig elfogadhatót irt, a zárthelyi Írásbelije elégtelen lett, az ismétléskor derült ki, hogy az elsőt elégségesre irta, a második írásbelije azonban ismét elégtelen lett és félévismétlésre bukott. Ez a vizsgáztatási mód igy lélektelen és embeiv telen. Két következtetést kell ezekből levonnunk* a jövőben jobban kell törődni az Fd-sekkel, évközben is jobban foglalkozni Velük, segíteni őket. Másrészt az idegen nyelvi szakcsoportnál a jelenlegi szárnankérédi rendszer lélektelen, embertelen, nem teszi lehetővé * az objejctív megítélést, nem ad a valóságos tudásról objektiv képet. w

'Rt/Oci Uic V*-XU&Mr Ksr( Oi t&AA*. KJ} HL hl

. . M/AZ oktatói munka fegyelmére károsan hatottak áz elmúlt felóv nehézen vwc'i ségei /a kényszer szühet, stb./, kizökkentette mind az oktatókat, mind a hallgatókat a munkaritmusból, ezen túlmenőén is úgy tűnik, mintha néhány tanszéken a minimális oktatói fegyelmet sem tartanák meg. Az Orosz Tanszéken már Sonkoly Pál ellen fegyelmi indult, ugyanilyen problémák vannak az Angol Tanszéken, Matzko László a félév folyamán 2 órát tartott meg. De egyéb tanszékeken is van példa a lazaságra, késésekre, óraröviditósekre. Az ilyen mulasztások nevelőmunkánkat veszélyeztetik. Olyan hallgató mondja, hogy a félév folyamán angolból csak felejtett, aki szorgalmasan tanul, és eredményes • tudományos munkát is végez. Ezek a jelenségek nagyon lerontják eredményeinket. Kéri az Elnökség tagjait, hogy alkalmas időben a szakcsoportok, tanszékek tűzzék napirendre az oktatás fegyelmét is.

A tananyag további korszerüsitósóra ugyan nem uj dolog, de szóvá kell tenni, ho;y még nagy feladatok várnak ránk. A fő szakpárokra el kell készítenünk a tanterveket, programokat, hogy szeptemberben