József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1970-1971
1971. február 3., Elnökség I. ülése
4 • a hallgatók kezébe adhassuk. Itt szervezési feladatok várnak ránk: az egyes szakoknál a tananyag ütemezése és a vizsgaelosztás arányos, egyenletes. Szakpárok szerint azonban nincs egyeztetés, néhány szakpár esetén úgy alakult, hogy e^yes félévekben vizsgatorlódást okoz: 7-8 vizsga is van, a másik félévben viszont ugyanezen a szakpáron csak 1-2. Még ebben a félévben ezt az egyeztető kooahlináló munkát el kell végeznünk, harmonikus teherelosztást kell biztosítanunk. Másik jelentős feladatunk a reform u j szervezeti kereteinek megfelelő tartalommal való^lféértöltése. A jövőben a tartalmi kérdések kerülnek előtérbe. Az áprilisban tartandó Összoktatói értekezletet az Oktatási Bizottság ebben a szellemben szervezi. A témakörök igazán közérdekűek: 1. A szakdolgozati munka irányítása, vezetése, az önálló gondolkodásra nevelés és a munkakapcsolat kialakításának problémái; 2. A fogalomalkotással összefüggő problémák; 3« A komplex államvizsga kérdése. Ez a legutóbbi nem a legszerencsésebben exponálódott Karunkon. Itt van a legtöbb bizonytalanság^ félreértés. A komplex államvizsga a párttaggyülésen, kari tanácsülésen nagy vihart aratott. A Művelődésügyi Minisztérium úgy látja nem vesszük elég komolyan a kérdést. Ezért akarunk erről alaposabb tájékoztatást adni, Bolla elvtársat hívjuk meg előadónak. Nem szorosan oktatási feladattal függ össze, de itt mondja el, az egyéni káderképzési tervekkel kapcsolatos problémákat. Az irányelvekben az áll, hogy a tervek 2-4 évre készülnek. A 4 éves időszakot vegyük, de úgy, hogy az első 2 évben a konkrétabb, közelebbi, a másik 2 évben a távlati elgondolások szerepeigenek. Két év múlva megnézzük, mi teljesült és akkor konkrétabbá lehet tenni a másik két évet is. A szempontokhoz még annyit: különös tekintettel kell lennünk a Kar oktatási és tudományos feladataira és arra, hogy a tudományos munkánál a társadalmilag hasznos tevékenység kerüljön előtérbe. Különös gonddal kell elkészíteni a fiatal oktatók egyéni káderképzési terveit. Gondosan meg kell fontolni, milyen követelményeket támasztunk a fiatalokkal szemben, jó-e az indítás, meg tud-e birkózni az adott tudományos feladattal, stb. A másik az, hogy lehetőleg reális célkitűzéseket vegyünk fel, ösztönzőek legyenek a feladatok. Kéri, hogy a határidőt szorosan tartsuk. Biztosítani kell a tervek tanszéki, szekcióbeli megvitatását, a szükséges következtetéseket mindenütt le kell vonni. Csukás István: Két megjegyzést kiván tenni. A vizsgákon derült ki, hiogy az idegen nyelv szakos hallgatók a részképzés után a másik szakból rendkívül gyengének mutatkoztak. Rendkívül aggasztó ez az igen-igen gyönge felkészültség. Ennek objektiv okai is vannak, a kinti nyelvi nehézségek, különösen az első hónapokban, de szubjektivek is. Ott kint csak egy szakkal foglalkoznak - idejük lenne, hogy legalább szinten tartsák magukat, olvasgassanak, vigyenek magukkal tankönyvet, stb. Nem tud más megoldást, de gondolkodni kellene jobb megoldáson. A hallgatók mindkét szakjukból azonos értékű diplomát kapnak. Az sem helyes, hogy 2 szemináriumi dolgozattal szerzik meg a jegyet a szemináriumokon való részvétel helyett. A komplex államvizsgával kapcsolatban javasolja, hogy a Kar vezetése az MM felkérése mellett arról is adjon tájékoztatást, mikor vezetik be az uj rendszert.
