József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - tanácsülések, 1970-1971

1971. február 3., Elnökség I. ülése

4 • a hallgatók kezébe adhassuk. Itt szervezési feladatok várnak ránk: az egyes szakoknál a tananyag ütemezése és a vizsgaelosztás arányos, egyenletes. Szakpárok szerint azonban nincs egyeztetés, néhány szakpár esetén úgy alakult, hogy e^yes félévekben vizsgatorlódást okoz: 7-8 vizsga is van, a másik félévben viszont ugyanezen a szak­­páron csak 1-2. Még ebben a félévben ezt az egyeztető kooahlináló munkát el kell végeznünk, harmonikus teherelosztást kell bizto­sítanunk. Másik jelentős feladatunk a reform u j szervezeti kereteinek meg­felelő tartalommal való^lféértöltése. A jövőben a tartalmi kérdések kerülnek előtérbe. Az áprilisban tartandó Összoktatói értekezle­tet az Oktatási Bizottság ebben a szellemben szervezi. A témakörök igazán közérdekűek: 1. A szakdolgozati munka irányítása, vezetése, az önálló gondolkodásra nevelés és a munkakapcsolat kialakításának problémái; 2. A fogalomalkotással összefüggő problémák; 3« A komplex államvizsga kérdése. Ez a legutóbbi nem a legszerencsésebben exponálódott Karunkon. Itt van a legtöbb bizonytalanság^ félreértés. A komplex államvizsga a párttaggyülésen, kari tanácsülésen nagy vihart aratott. A Mű­velődésügyi Minisztérium úgy látja nem vesszük elég komolyan a kérdést. Ezért akarunk erről alaposabb tájékoztatást adni, Bolla elvtársat hívjuk meg előadónak. Nem szorosan oktatási feladattal függ össze, de itt mondja el, az egyéni káderképzési tervekkel kapcsolatos problémákat. Az irányel­vekben az áll, hogy a tervek 2-4 évre készülnek. A 4 éves időszakot vegyük, de úgy, hogy az első 2 évben a konkrétabb, közelebbi, a másik 2 évben a távlati elgondolások szerepeigenek. Két év múlva megnézzük, mi teljesült és akkor konkrétabbá lehet tenni a másik két évet is. A szempontokhoz még annyit: különös tekintettel kell lennünk a Kar oktatási és tudományos feladataira és arra, hogy a tudományos munkánál a társadalmilag hasznos tevékenység kerüljön előtérbe. Különös gonddal kell elkészíteni a fiatal oktatók egyéni káderképzési terveit. Gondosan meg kell fontolni, milyen követel­ményeket támasztunk a fiatalokkal szemben, jó-e az indítás, meg tud-e birkózni az adott tudományos feladattal, stb. A másik az, hogy lehetőleg reális célkitűzéseket vegyünk fel, ösz­­tönzőek legyenek a feladatok. Kéri, hogy a határidőt szorosan tartsuk. Biztosítani kell a tervek tanszéki, szekcióbeli megvita­tását, a szükséges következtetéseket mindenütt le kell vonni. Csukás István: Két megjegyzést kiván tenni. A vizsgákon derült ki, hiogy az idegen nyelv szakos hallgatók a részképzés után a másik szakból rendkívül gyengének mutatkoztak. Rendkívül aggasztó ez az igen-igen gyönge felkészültség. Ennek objektiv okai is vannak, a kinti nyelvi nehézségek, különösen az első hónapokban, de szub­jektivek is. Ott kint csak egy szakkal foglalkoznak - idejük lenne, hogy legalább szinten tartsák magukat, olvasgassanak, vigyenek magukkal tankönyvet, stb. Nem tud más megoldást, de gondolkodni kellene jobb megoldáson. A hallgatók mindkét szakjukból azonos értékű diplomát kapnak. Az sem helyes, hogy 2 szemináriumi dolgo­zattal szerzik meg a jegyet a szemináriumokon való részvétel helyett. A komplex államvizsgával kapcsolatban javasolja, hogy a Kar vezetése az MM felkérése mellett arról is adjon tájékoztatást, mikor vezetik be az uj rendszert.

Next

/
Thumbnails
Contents