József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1969-1970, Szeged
1970. január 14., I. rendkívüli ülés
vonatkozóan. Felmerült ugyanis pl. a magyar szak vonatkozásában az az igény» bogy mai magyar irodalom kérdésköre ne szerepelne», tekintettel arra, hogy e tárgy oktatására csupán egy féléves szűk órakeret áll rendelkezésre és ez nőm ad lehetősé got a komplex feldolgozásra, továbbá kérdés, hogy az idegen nyelvek vonatkozásában az államvizsga kérdésköröket hogyan lehet a középiskolai anyag oktatására irányuló figyelemmel éo egyúttal a szaktárgyi követelményeknek megfelelő magas szakmai szinten összeállítani, minthogy a középiskolai tanterv csak minimális mértékben tartalmaz irodalmi vonatkozásokat. Amennyiben a komplex kérdéskörök a szaktárgy középiskolai tantervéből indulnál; ki. ha jól választják meg őket. bizonyára lehetségessé teszik az ülctő kérdéskörből való felkészülés szaktudományos, világnézeti és szakmódszertani komplex ellenőrzését. De aligha lehetséges erőszakolt mesterkéltség nélkül az ilyen kérdéskörökhöz nagyon lényeges nevelés tudomá^i kérdéseket kapcsolni /pl. a családi nevelés kérdései, az iskola és család kapcsolata, az osztályfőnök nevelő tevékenysége, az ifjúsági mozgalom pedagógiai problémái. a közösségi nevelés, a serdülőkor és az ifjúkor pszichológiai sajátosságai, stb./. Pedig ezekről a neveléstudományi kérdésekről való tájékozottság fontos fokmérője a tanárjelölt életpályára való felkészültségének* Ezek a kérdések nem zárhatók le a 111* évfolyamon esedókos pedagógia-elméleti záróvizsgán, mert hiszen ezekkel kapcsolatban a hallgatók éppen a gyakorló év alatt szereznek tapasztalatokat. A fentiekből úgy tűnik, hogy a szaktárgyi kérdéskörökön kivül külön ki kell dolgozni azokat a neveléstudományi kérdéseket, amelyeket nem lehet semmiképpen belepréselni a szaktárgyi kérdéskörökbe, de * amelyeknek egy tanárjelölt államvizsgáján szerepelniük kell. ' * * 6*/ Lásd az £*/ ponttal kapcsolatban tett megjegyzéseket* 7*/ A vizsgabizottsággal kapcsolatban az első probléma, hogy kik legyenek a tagjai, illetve kik kérdezzék a komplex témakör elemeit* Ha a világnézeti elemet a marxista tanszékek valamelyik képviselője kérdezi, akkor nyilvánvalóan kitünően kell értenie magákon a szaktárgyhoz, a szaktémához is, amelynek a világnézeti eleméről szó van* dendelkeznek-e a marxista tanszékek elegendő számú olyan oktatóval, akik "szakideológiai kérdéseké vizsgáztatására vállalkoznak* vagy a szaktudomány vagy a szakmódszertan képviselője kórdezze-e a világnézeti elemet is? Az a terv, mely szerint a két szakos tanárjelöltek államvizsgája is egy bizottság előtt folyik, a ennek keretében egy-egy jelölt hat olkórdésbol felel, a gyakorlatban igen sok bonyodalmat és szervezési nehézséget rejt magában* Időben pedig nagyon lelassitja a vizsga menetét* /Ha a bizottság az előirt számú kérdéseket megfelelő mélységben kéri számon, egy-egy jelölt vizsgája 2—3 óráig is eltart, ellenkező esetben viszont a vizsga formálissá válik. Kérdés* van-e Így értelme és pedagógiai jelentősége a komplex államvizsgának./Külön szervezési nehézségek származnak abból, hogy vannak olyan oktatók, akik 2-3 tantárgy szakmódszertanából vizsgáztatnak és vannak
