József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1969-1970, Szeged
1970. január 14., I. rendkívüli ülés
WL 6. / Lásd az 5* ponttal kapcsolatban tett megjegyzéseinket. 7. / A vizsgabizottsággal kapcsolatban az első probléma, hogy kik legyenek a tagjai, kik kérdezzék a komplex témakör elemeit. Ha a világnézeti elemet a marxista tanszékek valamelyik képviselője kérdezi, akkor nyilvánvalóan kitünően kell értenie magához a szaktárgyhoz, a szaktémához is, amelynek a világnézeti eleméről szó van. Rendelkeznek-e a maoista tanszékek elegendő számú olyan oktatóval, akik "szakideológiai kérdések” vizsgáztatására vállalkoznak. Vagy a szaktudomány vagy a szakmódszertan képviselője kérdezze-e a világnézeti elemet is? Az a terv, mely szerint a két szakos tanárjelöltek államvizsgája is egy bizottság előtt folyik, s ennek keretében egy-egy jelölt hat alkérdésből felel, a gyakorlatban igen sok bonyodalmat és szervezési nehézséget rejt magában, időben pedig nagyon lelassit.ia a vizsga menetét* Külön szervezési nehézségek származnak abból, hogy vannak olyan oktatók, akik két-három tantárgy szakmódszertanából vizsgáztatnak, és vannak olyan szaktárgyak, amelyekből 7o-8o.hallgató tesz egy vizsgaidőszakban államvizsgát /pl. magyar/. Az előbb elmondottakból már következik, hogy a neveléstudományi kérdéseknek a tétellapon külön kell szerepelniük. Ami az államvizsga jegyet illeti, az összegezése legyen a következő elemeknek: szakdolgozati jegy /25 % értékű/, gyakorlati tanitás /25 % értékű/, a,szaktárgyi és pedagógiai államvizsga összesített jegye /5o /a/, 8. / Egyetértünk, hogy nagyon gondos előkészítés után, a fenti nem kis problémák részletekben való tisztázása után az uj jellegű államvizsga 1971-ben kerüljön bevezetésre. 9. / Egyetértünk azzal is, hogy 197o nyarán a jelenleg érvényes előírások szerint tegyenek a jelöltek államvizsgát azzal a különbséggel, hogy a filozófia nem része az államvizsgának. Szeged,197o.január 8. t az Oktatási Bizottság elnöke
