József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged

1967. március 8., III. rendes ülés

97

(!)

félévek illetőleg órák számát növelni* a nyelvtörténeti jellegű foglalkozások az utolsó /II« szigorlat előtti/ szemeszterekbe kerülhetnének a jelenlegihez képest valamivel csökkentett számú félévben illetőleg órában« /NB« A többi idegen nyelveknél valóban ilyení'óle a tanterv felépítése«/

f/ Felmerült annak a gondolata — s megítélésem szerint komoly megfontolást érdemel —, vajon nem kellene-e a magyar-történelem szakpárositást megszüntetni a Karon. Egyfelől kétségtelen, hogy a hallgatók túlterhelése ezen a szakcsoporton látszik a legnagyobbnak« Másfelől a végzett hallgatók középiskolai tanárként való felhasználhatósága is alighanem kedvezőbben alakulna, ha túlnyomó többségüknek egyik szaktárgya valamilyen idegerjjnyelv és irodalom volna«

2.

Programok

A tantervek kidolgozásánál az egy félévre eső órák és vizsgák számát — helyesen — eleve szigorúan limitálni kellett. Ebből az fakadt, hogy a reformvitákon egymással szembenálló nézetek közül vagy az egyik vagy a másik került ki győztesen« S most aztán az alulmaradt álláspont hivei szenvedélyesen kifogásolják az elképzelésüket nem fedő óra-, tantárgy- és vizsgabeosztást« Más volt a helyzet a programok megállpitásánál. Itt a kompromisszumnak viszonylag tágabb tere nS^lt. Alighanem ez az egyik — ha nem is az egyetlen — oka annak, hogy a programokat kevésbé elementáiíÉ- san feltörő kritika érte Karunkon, mint a tanterv néhány pontját. Ami persze nem jelenti a kifogások teljes hiányát« Kezdjük minden esetre Itt is a kétségtelenül túlsúlyban lévő pozitívumok számbavételével.

a/ A tudomány fejlődésének utolsó, legkorszerűbb eredményei is szóhoz jutnak, tükröződnek a programok túlnyomó többségében« Példaképpen hadd utaljunk az egyetemes történelem esetére, ahol a korlátolt Európa-központu szemléletmód felszámolásának s a valóban egyetemes — az Európán kivüli területeket is szenijelőtt tartó — látásmód kialakításának az irányába vezető lépések nyomát látni. Vagy* a történettudomány módszereibe bevezető tantárgy programjában a forrásfajták megbeszélésénél a hagyományos kutfőfélesógek mellett ott szerepel már a film és a magnószalag is, mint történelmi ismereteink egyik alapja«

b/ Mint a tanterv félév- és óraszámainak elosztásában, úgy