József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1967. március 8., III. rendes ülés
©• 33 a/ Előfordul, hogy a tantárgyak előirt egymásutánját nem találják egészen logikusnak a Kar oktatói* Például a Neveléstudományi Tanszéken felmerült a gondolat, nem volna-e helyesebb a neveléstörténetet a pedagógia után /az V. tanévben/ előadnli a jelenlegi sorrend mellett ugyanis egy sor neveléetani^alapismeretet még nem sajátítottak el a hallgatók, amelyeknek tudiása nélkül pedig a pedagógia története áléig érthető.^ b/ Máskor egy-egy foglalkozás deUeS§ének a megállítását nem érzik megfelelőnek egyes tanszékek. A Magyar Nyevltudományi Tanszék például megáűllpitja: a leiró magyar hangtan gyakorlatnak nyilvánítása nem helyes, az első éves hallgatók számára valójában ismeretlen anyagot jobb lenne előadás formájában megtanítania a tanárnak* c/ A vizsgakötelezettségek félévekre osztásával szemben is merültek fel kifogások* Például a Finnugor Nyevltudományi Tanszék ahhoz kérte s kapta meg a Minisztérium jóváhagyásáé, hogy a nyomtatott tmtervtöl eltérően a II. félév fégón gyakorlati jegy szerzésére kötelezhesse a magyar szakos hallgatókat finn nyelvből; szinte lehetetlen ti. egy nyári vakáció s egy újabb szemeszter elteltével a III. félév végén más nyelvhasonlitási anyaggal együtt számonkémi az előző félévi tárgyat is. d/ Van példa arra is, hogy a tanterv vizsgaelőirása nem határozza meg egyértelmű világossággal a követendő eljárást. A történész hallgatók az első tanév végén ókori, a második tanév végén középkori egyetemes történelemből tesznek részszigorlatot. Ám nem derül ki* a két résztárgyból külön-külön vagy összesített osztályzat kerüljön-e a leckekönyvbe s az utóbbi esetben milyen kulcs szerint számitson be az egyik és a másik vizsga az összesitett jegybe. Mi történjen, ha egyik részszigorlaton elégtelennel vizsgázik a hallgató, a másikon ezzel szemben tűrhető vagy éppen jó osztályzatot szerez? Ekkor a bukás ellenére vizsgaismétlés nélkül folytathassa tanulmányait? e/ Ritkán "bár, de olyan es- t is előfordul, hogy máris alapvető változtatások igénye merül fel az annyi vita nyomán kibocsátott uj tantervve^zemben. Az oroazjhzak előadóinak /s hallgatóinak/ egy része például a n/elvtudományi tárgyak oktatási rendjének gyökeres megváltoztatását látná célszerűnek: az alsó évfolyamokon kellene szerintük a mai orosz nyelvtant tanítani s az erre szánt
