József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged

1967. március 8., III. rendes ülés

d/ Szólnak végül a kari tapasztalatok olyan tankönyvekről illetve jegy­» .zetekről is, amelyek nem kifogásolt programra épültek ugyan, de mégsem teljesen kielégitőek. Ilyen értelemben nyilatkozott például Karunk illetékes tanszéke az é'ori történeti jegyzetsorozat eddig megjelent füzeteiről általában 0 annak első füzetéről különösképpen. "Ez a jegyzet - olvassuk a tanszéki jelentésben - tör­ténész hallgatók őstörténeti oktatására a gyakorlat szerint alkalmatlan, át­dolgozása megfelelő megvitatás után feltétlenül szükséges." e/ A tankönyvekkel, jegyzetekkel, segédkönyvekkel kapcsolatos legálta­lánosabb állásfoglalás - ez szinte kivétel nélkül minden tanszék megnyilatkozá­sából hangosan csendül ki hogy a lehető leggyorsabban el kell készíteni és meg kell jelentetni valamennyi tantárgyhoz a megfelelő tankönyveket, jegyzeteket segédkönyveket. Amig ez meg nem történik, addig a reform a maga teljességében nem fejtheti ki fellendítő hatását az oktató-nevelő munkában. Kiragadott példa­ként hadd utaljak a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék állásioglalására,amely szerint addig elmélyedő szemináriumi munkát a hallgatók zömével végeztetni nem igen tud, amig megfelelő bőséges forrásösszeállitás, szöveggyűjtemény meg nem jelenik. Vagy a legujabbkori egyetemes történet oktatói addig kénytelenek az egész vizsgaanyag vagy -annak túlnyomó hányada "leadását" megkísérelni /a ren­delkezésre álló óraszám és az anyag nagysága mellett ez szinte kilátástalan vállalkozás/, amig a megfelelő egyetemi jegyzetek /közülük 2—3 látott eddig csak napvilágot/ meg nem jelennek s uem biztosítják, hogy a hallgatók ilyen "anyag­­követő" előadás nélkül is fel tudjanak készülni a szigorlatokra. Csak a tan­könyvek illetve jegyzetek elkészülte után szabadulhatnak az előadások korszerűbb módszereinek alkalmazását gátló anyagkövetés nyűgétől az oktatók. Néhány vitaalapul szánt elgondolás a/ Sok szó esik manapság részletesebb "kézikönyv" és szükebb értelemben vett "tankönyv" megkülönböztetésének szükségességéről. Az utóbbiak készíttetése pillanatnyilag az uralkodó tendencia. Felmerül a kérdőé, nem a két típus vala­milyen ötvözete lenne-«e az igazan szerencsés megoldás? St.sz.i 3592/19ő7»Készült; 40 pld-ban. Eng.: Biró János kari titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents