József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged

1967. március 8., III. rendes ülés

S?i,

4 x

oktatási rendjének gyökeres megváltoztatását látná célszerűnek; az alsó évfolyamokon kellene szerintük a mai orosz nyelvtant tanítani s az erre szánt félévek illetőleg órák számát növelni; a nyelvtörténeti jellegű foglalkozások az utolsó /II. szigorlat előtti/ szemeszterekbe kerülhetnének a jelenlegihez képest valamivel csökkentett számú félévben illetőleg órában. /NB. A többi idegen nyelveknél valóban ilyenféle a tenterv felépítése./

f/ Felmerült annak a gondolata - s megítélésem szerint komoly megfontolást érdemel.-, vajon nem kellene-e a magyar-történelem szakpárosítást megszüntetni a Karon. Egyfelől kétségtelen, hogy a hallgatók túlterhelése ezen a szakcsoporton látszik a legnagyobbnak. Másfelől a végzett hallgatók középiskolai tanárként való felhasználhatósága is alighanem kedvezőbben alakulna, ha túlnyomó többségüknek egyik szaktárgya valamilyen idegen nyelv és irodalom volna.

2.

Programok

A tantervek kidolgozásánál az egy félévre eső órák és vizsgák számát - helyesen -#

eleve szigorúan limitálni kellett. Ebből az fakadt, hogy a reformvitákon.egymássál szembenálló nézetek közül vagy az egyik vagy a másik került ki győztesen. S most aztán az alulmaradt álláspont hivei szenvedélyesen kifogásolják az elképzelésüket nem fedő óra-, tantárgy- és vizsgabeosztást. Más volt a helyzet a programok megállapításánál. Itt a kompromisszumnak viszonylag tágabb tere nyílt. Alighanem ez az egyik - ha nem is az egyetlen - oka annak, hogy a programokat kevésbé elementárisán feltörő kritika érte Karunkon, mint a tanterv néhány pontját. Ami persze nem jelenti a kifogások teljes hiányát. Kezdjük minden esetre itt is a kétségtelenül túlsúlyban lévő pozitívumok számbavételével.

a/ A tudomány fejlődésének utolsó, legkorszerűbb eredményei is szóhoz jutnak, tükröződnek a programok túlnyomó többségében. Példaképpen hadd utaljunk az egyetemes történelem esetére, ahol a korlátolt Európa-központu szemléletmód felszámolásának s a valóban egyetemes - az Európán kívüli területeket is Szem előtt tartó - látásmód kialakításának az irányába vezető lépések nyomát látni.

Vagy: a történettudomány módszereibe bevezető tantárgy programjában a forrásfajták megbeszélésénél a hagyományos kútfőiéleségek mellett ott szerepel már a film és a magnószalag is, mint történelmi ismereteink egyik alapja.- 4 -St.sz.: 3587/1967.Készült; 40 pld-ban. Eng.s Biró János kari titkár.