József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1964-1965, Szeged
1964. december 17., II. rendes ülés
- 4 -tegyen a "kötelességének", de nég neu érzi át, hogy ez a »unka lesz életének legfőbb tartalma. 7./ A felületes széniéi© elett úgy tűnhet, hogy Karunkon a legelterjedtebb ellenséges eszmei áramlat az egzisztencializmus, Egyfelől azért, mert mi magunk is szeretjük a negativ jelenségeket e divatos kifejezés cégére alatt összefoglalni, másrészt mert a fiatalok egy része maga is ezzel a szóval hozza közös nevezőre mindazokat a megnyilvánulásokat, amelyeket a "hivatalos"-tól eltérőnek érez. Valójában az egzisztencializmusnak mint filozófiai irányzatnak igen kevés tudatos hivő van hallgatóink közt, s többnyire még , ezek sem tudjak világosan megmondani, mit is tartanak az iskola lényegének. Egyes felszíni jelenségek /különc viselkedés, öltözködés/ nyilván nem sorolhatók ide. Olyan elszórt tünetek ezek, amelyek mögött egészen eltérő tartalmak rejtőzhetnek, '»Házi ogzisztonci alistáink'* egy rész* azt igényli, hogy a közösségért végzett műnk: után fo*tmaradó canVad idejét "egyénisége" kifejlesztésére fordíthassa - önmaga és a közösség egybeeső érdekéért. Vannak, akik úgy vélik, az ő individuumuk az egyetlen stabil érték, és más egyén csak akkor képes ehhez az értéksziatheí felemelkedni, ha valamely kérdésben velük egyező álláspontot foglal el. Hások a közösséget strukturálisan elhibázott alakulatnak tartják, amelynek megjavítására, erőszakolt, tökéletlen működtetésére fele*logo3 és céltalan energiát pazarolni. A szellemi "szabadságukra" teljesen indokolatlan.daccal hivatkozó elemek sokat és meglehetősen rendszertelenül olvasnak. Az egzisztencialisták tá-. bor^n belül elsősorban Sartre és a baloldaliba irányzat hatása észlelhető. Végül egy olyan csoport is megfigyelhető, amelynél a negativ jelenségek, a közöny, a passzivitás elleni jogos elégedetlenkedés, türelmetlen lázadás vezetődik le az egyéni kitörés lehetőségeinek útkeresésében. Végeredményben tehát nem annyira az egzisztencia lista filozófia, mint inkább az individualizmus különböző mérvű és alakú megnyilvánulásairól van szó Karunkon, amelyek részben a közösségi élet gyengeségére, formalista eltorzulásaira való hivatkozással keresnek önigazolást, részben a divatos ff irányzatba kapaszkodva akarnak elvitt sikra emelkedni. St.sz.: 1360/1964-. Készült: 80 példányban, fing,: kiró János kari titkár.
