József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1964-1965, Szeged
1965. május 12., IV. rendes ülés
Q J* á tartalmat tulajdonit',' s a cselekedetet súlyosabban is Ítéli* meg. fenti oejelentések után rátér az 1./ napirendi pontnak "A szaituxuaktikai Képzés nelyzete a ja^e Bölcse szettudományi Karán^*$&#Jiyalására. Kéri a Kari tanács tagja it,hogy a jelentéssel kapcsolatos Kérdéseiket tegyék fel. t . Szádeczky-garuOss Stamu professzor megjegyzi, b.ogy a jelentés rámutat arra,hogy a szákdidaktikusok iKiaaacia munkájukat a nem túl nagy létffiámu szakodon jól el végezhetik.A nagy— létszámú szánokon azonban:,kátyúd- az előadásoKn t is to ob osopox-tyäii Kell tartanig ami-nehezíti a munkájukat. Kéxwéoe, van olyan Kxstpaxjbc nagyiétsgámu csoport amely a Maximumban sem iér cl? Ágoston György professzor válaszként rámutat a _a,hogy azért célszerű a nagy csoportokat, mint pl. a mogyar-történelem szakoaokat több csoportba xemOaztani és az óxS&at nem együtt tar tani,mert módszertanoól nincs szemiL-árium\ esam dőa-ási órakeretek vannak, viszont na a módszertant hasznosan a~arjuk tjmij.tani,ha azt a«.ar juK ,hogy Középiskolai t<*n- Könyvcket fel is colgozz«nak, óravázlatokat, te-vezete^et, dzonyos alxxotó munkát is végezzenek a nallgatÓK, ak^or- dénytelenex vagyunk ezeket az óraciőa_ásOxxba ueépiteni. Már pedig fenti célunkat csax dxsebu csoportosai tudjuk elérni. Mérei Gyula professzor felteszi a kérdést van-e mo«, ama,hogy xdvilágositást kapjunk az y.évesek- számára tartott speciális szemináriumok eredményességéről. Ez. azért is éx-ue ei volna,mert a iy.éven tartott szakmódszertani kuxzus nem ad kellő lehetőséget a_ra,hogy a hallgatóságnak mindent megmutasson, hogyan deli elődésziteni egy órát. Tudni szeretné, hogy hogyan rolyiK le egy ilyen órák és milyen ercuményeket lát az, akr azt lefolytatja, jó lett *oln.a,na a $ej.entés ilyen megállapításokat is tartalmazna.- 2 -
