József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1964-1965, Szeged
1965. március 5., III. rendes ülés
C. melléklet. Jelentés Pete Istvánnak az orosz "'B" és "Ha" elöljárószók és magyar megfelelőik viszonyáról Írott pályamunkájáról /l-?o lap/ A benyújtott dolgozat un.összevető nyelvtani elemző munka: bemutatja és részletesen elemzi a címben említett két orosz elöljárőszó és a megfelelő magyar toldalékok funkciójában és használatában mutatkozó egyezéseket és eltéréseket, különös tekintettel az utóbbiakra. J ~ _ I-. ■ V... - \ ... - V _ , - L * ~ ' . ft------**■ - • v -----------„ - f ' Az említett összetevő /konfrontáló/ jellegű nyelvtani vizsgálatok hazánkban mindmáig alig jutottak szóhoz az un* történeti összehasonlító módszerü vizsgálatok mellett. Az utóbbiak, amint ismeretesr rokonnyeIvek közös eredetű elemei,; illetve a nyelv egész rendszere fejlődésének tisztázására, a rokonnyelvekben bekövetkezett változások felderítésére irányulnak, az egyes nyelveknek az alapnyelvhez és a többi rokonnyelvhez való hasonlítása utján. Az összevető módszerü vizsgálatokban ezzel szemben nemcsak rokónnyelvek, hanem egymástól genetikailag idegen, rendszerük tekintetében esetleg teljesen eltérő tipusu nyelvek is konfrontálhatők egymással. Az összevetés az egyes nyelvek rendszere és elemei közötti sajátos - teljes vagy részleges - egyezések és különböző fokú és jellegű eltérések kimutatására törekszik, ilyen módon kutatva azt,ami az egyes nyelvekben sajátos, "egyéni”. Jól kimunkált tudományos nyelvtannal rendelkező nyelvek összevetésekor az eredménynek főleg a nyelvoktatás gyakorlata látja hasznát, de az eredmény a tudomány szempontjából sem közömbös. Más esetekben, ha az egyik nyelv graraatikája magasabb szinten van,mint a másiké, a kevésbé kidolgozott nyelvtan területén számottevő tudományos eredmények is elérhetők az összevetés közben feltárt nyomokon továbbhaladva. Az összevetés, bár magában véve nem oldja meg a tudományos problémákat, segít megkeresni, kimutatni, hol bánnák megoldatlan kérdések —azáltal, hogy ráirányítja a figyelmet olyan jelenségekre, amelyeket addig nem vettek.észre, vagy amelyeknek nem tulajdonítottak kellő jelentőséget. Ez a magyarázata, hogy összevető vizsgálatokat külföldön szép számmal folytattak mind olyan nyelvek vonatkozásában, amelyek eddigi tudományos feldolgozása nagy szintkülönbségeket mutat, pl. orosz-kazah,orosztatár, mind pedig olyan esetekben, amikor az összevetett nyelvek grammatikája egyaránt magas színvonalú, pl. orosz-szlovák, cseh-angol-német. Hazánkban az összevető módszerü vizsgálatok kibontakozását régebben több tényező gátolta. Ilyen volt pl. általában a nyelvtan elhanyagolása, a nyelvtudomány túlzottan hungarocentrikus beállítottsága és a gyakorlati feladatoktól /adott esetben a nyelvoktatás tartalmi és módszerbeli kérdéseitől/ való idegenkedés. Orosz-magyar vonatkozásban a két nyelv összevető módszerü vizsgálata jó szolgálatot tehet az orosz nyelvoktatás szempontjából, annál is inkább, mivel hazánkban az orosz nyelv oktatásában nincsenek még kellő tapasztalatok sem tartalmi, sem módszertani vonatkozásban. Ezt tartottuk szén előtt, amikor összevető módszerü nyelvtani elemzéseket javasoltunk felvenni a pályamunkák tematikájába. A benyújtott dolgozat minden tekintetben megfelel a pályázati követelményeknek. A szerző helyesen értelmezi az összevető elemzés problematikáját. A tárgyválasztás szerencsésnek mondható. A dolgozat célkitűzése, bár nincs külön kifejtve és megindokolva, jól kiolvasható magából a munkából; elvi alapjait tekintve helyes, gyakorlatilag reális. A felhasznált vizsgálati módszerek megfelelnek az anyag támasztotta követelményeknek. A dolgozatban az anyag tárgyalása elég jól áttekinthető. Az elért eredmények minden bizonnyal jól hasznosíthatók lesznek az orosz nyelvoktatásban. Ezen túlmenően néhány tudományos szempontból figyelemreméltó és kiaknázható megfigyelés is született az egybevetésből. A dolgozat érdekeként említhető, hogy a szerző a teljességre és rendszerességre való törekvéstől vezettetve több olyan.ponton is elvégezte az összevetést,ahol kész eredmények nem álltai rendelkezésére. Ilyen esetekben magának kellett megfigyelés utján tisztáznia az adódó problémákat. A dolgozatban felhasznált nyelvi . anyag, amely részben bizonyítja, részben illusztrálja a megállapításokat, jelentékeny részben a szerző maga gyűjtése. A dolgozat tárgyilagos értékelése megkívánja /
