József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1964-1965, Szeged

1965. március 5., III. rendes ülés

- 9 -A

He december 20-án kezdődjék a vizsgáid ős zalc, hanem január l-Jl-e között lehessen.vizsgázni, a II.félév pedig február 15-én kezdődjék. Az Eötvös Kollégiumi felvételeknél fokozottabban figyelembe kellene venni a tanulmányi eredményeket.

Duró Lajos körültekintő, alapos munkának tartja az mzadmány jelentést, amely szemléletében újat is hozott, és ez jól "hasznosítható további munkánkban. Idézvén az Orosz Tanszék jelentéséből és rámutatván arra, hogy az orosz szakosok a hallgatói létszám zömét teszik ki, nyugtalanitónak tartja a jelentés ide vonatkozó anyagát. Kérdi, mit tett a tanszék a problémák felszámolására?

lyiri Antal egyetért azzal, hogy január 1-ig ne legyen vizsga, mert a december végén lévő ünnepek igen zavarják a vizsgákat. Bármennyire törekedett is a reform tanterva terhelés csökkentésére, ennek eredményei nem tapasztalhatók, a hallgatók napi elfoglaltsága túlságosan zsúfolt. A jelentés második oldalán lévő utolsó mondatot indokolatlannak tartja. 'Természetes, hogy elégséges rendű hallgató nincs. Sok ugyan az elégséges osztályzat, de a természetes szóródás miatt nincs meg a kettes osztályzatnak az a determináló jellege, mint az .

1-esnek.

Székely Lajos szerint a reform gazdagította és korszerűsítette a történelmi anyagot. A könnyítés bizonyos szimptornák eflen harcolt. A III.év újkori egyetemes történelem anyagénál egy kollokviumot töröltek, ha ez megmarad, könyebb volna a helyzet a szigorlat szempontjából, legyzetirással foglalkozott megadott terjedelem mellett. Iía a jegyzet 50 %-kal bővebb lehetne, lényegesen könnyítené a hallgatók tanulmányi munkáját.

'amás Attila a javaslat 7.pontját igen helyesnek tartja, főleg az I. évfolyamon. Szerinte a szelektálandók miszerint, nem a felvételi bizottságok hibájából kerültek a Karra. A felsőbb évfolyamokon már igen felelősségteljes és nehéz kérdés a szelekció, súlyos probléma pl. forgó Mihály esete, aki ma már 7.éves.

\