József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. február 12., II. rendes ülés
14 szíveskedjék lépéseket tenni az irényban,hogy a tudományos munka normáit megszabó szabályokat ne az egyetem egészére dolgozzék ki, hanem karónkint, a sajátosságoknak megfelelően állapítsák meg. Tudomásul szolgál* A Kar rátér a harmadik napirendi pont megtárgyalására, a népművelési speciális kollégium bevezetésének a kérdésére, Gruber László elmondja,hogy a beszámoló jelentést, illetőleg a népművelési programjavaslatot úgy készítették el,hogy az megfelel a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Népművelési Intézet által előirt követelményeknek.Ezután a népművelési oktatás céljáról és feladatairól szólott. Várvölgyi András: A programjavaslat óikészitás! módjáról szól. Emlékezteti a kari tanácsot a Minisztérium intencióira,amit Ladányi és Kovács elvtársak adtak, A programjavaslatot a Népművelési Intézet szakembereivel közösen készítették el,araely tartalmazza a bevezetendő népművelési speciálkollégium programját, Bálint Sándor a programjavaslatot helyesnek ás átgondoltnak találja. Az a véleménye,hogy a programba honismereti kollégiumot is be kellene iktatni,amely a tájak megismertetésével Ksgtaiksaawg, egyes tájegységek néprajzi hagyományaival»helytörténeti eredményeivel foglalkozna, továbbá azzal,melyek azok az s eredmények,amelyek 194$.óta létrejöttek,amelyek a táj naiv profilját módosítják. Nézete szerint logdöbbenetesebb hibája az iskoláknak,hogy a gyerekeket nem igen oktatják Honismeretre, Pl.megkérdezte az I.éves hallgatókat ki vett részt honismereti munkában, és egyetlen egy sem jelentkezett, Baesády József felteszi a kérdést mi indokolja, hogy a joghallgatók csak V,, a bölcsészhallgatók viszont Síi,féléven át hallgassák a tárgyat?
