József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. február 12., II. rendes ülés
G/ lépéseket kellene tenni abban az irányban» hogy az egye torai metodika sok kapjanak meghívót a Budapesten tartott országos szakértekezletekre» ez továbbképzésük érdekében szinte elengedhetetlen. Hever László megkérdezi» hogy az órán ki vilii nevelőraunkával kapcsolatosan milyen követelményeket támaszthatunk a hallgatókkal szemben? Pékén ezután Nyíri professzor javaslatát ismerteti • A Magyar Nyelvtudományi Tanszéknél: minden tanévben komoly gondot okoz a hiányos holysirást mutató magyar Szakos hallgatók helyesírásának nemcsak ellenőrzése, hanem javítása is. Se«t a régibb egyetemi tanterv, som a mostani nem teszi kötelezővé a helyesírásnak egyetemen való oktatását, valószínűleg azon meggondolás alapján, hogy a helyesírás megtanítása az általános iskola feladata. Ennek ellenére a Tanszék kénytelen minden évben helyesírási kérdésekkel foglalkozni, de okszor eredménytelenül. Javasolja,hogy a magyar szakra jelentkezők felvételének alapvető követelménye legyen a biztos helyesírás. Ezért kérni kellene a Művelődésügyi Minisztériumot, rendelje el, követeljék meg a helyesírás megvizsgálását is a felvételi vizsgán, mégpedig úgy, hogy ha a jelölt helyesírása nem megfelelő, a felvételi vizsga további folytatása szükségtelen. A coston György elmondja,hogy a III.évesek hospitálási naplót vezetnek, azt ők időnkint megnézik, szívesen leteszi a Kar elé a helyesírásra vonatkozó megállapításaikat, a III.éves hallgatók bünlastromát. A helyesírási hibák tömkelegét követik el. A helyzet döbbenetes. Az egyetemnek nem feladata a helyesírás tanítása. Egy kétségtelent ezekből nem lehetnek magyar tanárok. Szerinte is a felvételi vizsgán kell a helyesírást alapos vizsgálat tárgyává tenni, s- 6 -
