József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged

1964. május 27., IV. rendes ülés

szempontjából úgy látja, hogy az anyaggyűjtés tapasztalati bázisa nem volt eléggé széles, nemcsak az a baj,ho,y nem elég számú hallgatót kérdeztek meg, hanem az, hogy túlságosan a hallgatók véleményére támaszkodtak. Véleménye szerint a hallgatók nem tudják tárgyilagosan magitélni ezeknek az ideológiai kérdéseknek az árnyalatait, sok esetben nem tudják megkülönböztetni a lényeget a lényegtelentől. Nem szeretne a KISZ tevékenységét lebecsülni,de vannak olyan tapasztalatai,moly szerint a hallgatók egy része torzítva látja a dől. okát. Sem kívánja a KISZ tájékoztatás értékét csökkenteni,de azt hiszi jogosak azok az és2revételek,amelyek elhangzottal; abban a tekintetben,hogy az oktatókat szélesebb körben mog kellett volna hallgatni, egy ilyen bonyolult kérdés összeáll!tésáaál.Vélenénye szerint sem ártott volna a tapasztalatgyűjtés bázisát szélesíteni. Meggyőzödése,ha az oktatók ta asztalatára jobban támaszkodtunk volna, akkor a jelentés néhány pontja másként alakult volna. Az V.évesek pollti .ai arculata akár akarják,akár nem aiven tükröződik tanítási gyakorlatukból, a Gyakorló Iskolai jelentésekből kitünően egy£e jobb a kép ezen a téren. Ez is azt bizonyítja,hogy a tapasztalatgyűjtést több oldalon kell elvégezni. A jelentés neu megy tol a űónymogállapicásokon és nem jelzi a tennivalókat, szükséges azon gondolkodni, mi módon lehetne változtatni a hallgatók jelenlegi ideológiai arculatán, anélkül, hogy részletesen megindokolná, három irányban szükséges a tennivalók konkrét meghatározásai

1. / Milyen uj formákkal és módszerekkel lehetne

aég hatékonyabbá tenni hallgatóink eszmei-világnézeti befolyásolását.

2. / Gondoskodni kell arról,hogy milyen módon fokozhatjuk hallgatóink társadalmi-politikai aktivitását.Ez asm csak a KISZ szervezetre, Pűrtszervezetrc,:ianem

a tanszékekre is fokozott felelősséget hárit és a jelentésből is kitünik,hogy ezen a téren még sok