József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged

1964. május 27., IV. rendes ülés

u

sen, hogy a hallgatóknak lo %-e igényli csak a marxista kultúrát és a marxizmus megismerését.

Nem tudja mit szólnak ehhez Marxista Tanszékeink.

Végezetül szerinte is ellentmondó a jelentés,mórt ha azt mondjuk,hogy a hallgatók lo 56-a igényli csak a marxizmus megismerését és a marxista kultúra elsajátitását,akkor nem lehet a jelentés utolsó bekezdésében azt mondani,hogy karunkon kielégítő az ideológiai helyzet.

Ma.ver Lászlóaegállapi t.ja.ho y általánosságban a jelentés nagyon jó és dicséretes az a munka,anelyot a bizottság kifejtett, az elmúlt évek jelentéseivel szemben egzaktabb, helyesnek látná azonban, ha a jövőben a marxista tanszék oktatóit is meghallgatnák hasonló jelentések elkészítése olőtt,mert sok segítséget tudtak volna nyújtani a jelentés elkészítéséhez. A nyugati nyelvszakos hallgatóknál a helyzetet nőm látja olyan pesszimistán.Rámutat arra,hogy náluk a hallgatók roppant őszintén nyilatkoznak, ezért ők kHxrattn közelebbről tudnák érzékeltetni nézeteiket,miután a hallgatók feltett kérdéseiből közelebbről tapasztalják a világnézeti problémákat. Maga is tapasztalta azokat a jelenségekot,amelyekről a beszámoló említést tesz.

Véleménye szerint a nyugati nyelvszakosoknak több közgazdaságtani előadásra lenne szükségük. A történelem szakosok tárgyuknál fogva több társadalomtudományi ismeretre tesznek szert, óig a nyelvszakosoknál a hangsúly főleg a nyelv elsajátításán van, tehát a nyelvszakosoknál a jelenleginél sokkal több társadalomtudományi előadást kellene beiktatni. A felvetődött kérdéseknek szovjetellenesscg,nacionalizmus,antiszeaitizmus,stb. véleménye szerint legnagyobbrészt gazdasági alapjuk van. A nyugati nyelvszakosoknál hogyan lehetne a problémán segiteni? Közülük sokan leveleznek és utaznak ki nyugati országokba, ott bizonyos jelenségekkel találkoznak, de nagyon sok esetben felszínesen látják a olgokat és nem veszik észre a lényeget, kérdés, hogyan lehetne azon