József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged

1964. május 27., IV. rendes ülés

12

segíteni» hogy az adott ország valóságos gazdasági problémáit meglássák. Ez igen komoly problémaként jelentkezik. Jó lenne, felvenni az egyes nyelvi tanszékekkel a kapcsolatot bizonyos elvi elképzelések leszögezése végett. Meg lehetne csinálni«hogy nyelvszakosoknál a kint járt tanárok,vagy hallgatók beszámolóit gazdasági élménybeszámolóvá alakítsuk át, természetesen mellett kulturális élményeikről is beszámolnának.Xlyon módon úgy a kulturális,mint a gazdasági problémák megvitatásra kor .lhotaáMU* Vagy pl. tudományos diáid; rokon cl tudná képzelni, hogy egy orosz szakos hallgató orosz gazdasági kérdést dől, ózna fel. Az elmondoktálcát azért látná szűks é gosnek.mert véleménye szerint a hallgatók tényleges ismeretei az egyes országok gazdasági helyzetéről egyáltalán nem kielégítők.

Halász Előd bevezetésként nem tud mást mondani, mint,hogy a jelentés rendkívül érdeke^s,melyet 0, kiváltott vita bizonyít legjobban. Ham vitás, hogy a problémák ilyen merész hangon ezideig nem vetődtek fel,de véleménye szerint sokkal helyesebb nem bele esni abba a hibába,hogy mindent sokkal szebbnek mondunk a valóságnál. A rendelkezésre álló anyagból jobb jelentést elkészíteni non lehetett. Az idegen nyelvszakosokról szólva nem tudja, hogy tulajdonképpen kinek szabad hinni. A Tudományos Szocializmus Tanszék félhivatalos közlése szerint is, tehát nemcsak a papírformát figyelembe véve kimutatható, hogy a nyelvszakosok átlaga rendkívül jó volt, vagy a jelentésnek,amely szerint a legalacsonyabb elméleti színvonalon állnak .Javasolja,hogy végre egyszer ' már az Idegen nyelvszakokon,ideértve az orosz nyelvet is fel kellene ténylegesen úgy mérni a helyzetet,hogy ne hintsünk a szeműnkbe port.

Egyetért azzal,hogy a jelentésben említett rétegek vannak,de az,hogy ki mennyire harcos,nem harcos, passzív, avagy sem az egyetemen is ugyanúgy van, mint országos viszonylatban történő felmérés