József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. április 22., III. rendes ülés
KISZ vagy úttörő csoportnak,ahol az konkrétan rászorul. Az osztályfőnöki órák nagyon fontosak,de kívánatos volna, hogy az osztályfőnök ismertesse a jelölttel aa osztályfőnöki munka lényegét. Ez általában hiányzik. Az egyetemi elfoglaltságokat általában nagyon megterhelőnek tartják a sok gyakorlóiskolai időtöltés és az órákra készülés mellett és miatt. Csökkenteni kellene az iskolában töltött időt, hogy több jusson az egyetemen folyó szak-továbbképzésre és a szakdolgozat készítésre is. Utóbbival kapcsolatban az a tapasztálát,hogy csak a december 1.-január 31 közötti szünetben tudnak vele foglalkozni és ebből az időből is jócskán elvesznek az ide iktatott vizsgák. A pedagógiai szakszemináriumokon igen sok olyant kapnak,amiről a korábbi években már az elméleti pedagógiai és szakdidaktikai órákon szó esett. A programozott óktatásról szóló szemináriumi foglalkozást,amely előadás volt, csak TTK-sok hasznosíthatják. A bölcsészeknek az érdekes kuriózum,amivel nem tudnak mit kezdeni. Véleményük szerint helyes beszélni az uj eljárásokról,kísérletekről,de csak a Kar profiljához simulóan. Ugyanakkor Orosz Sándor szemináriumáért minden jelölt egybehangzóan lelkesedett és külön hangoztatták,ilyen szemináriumra van szükségük és a Veczkó József vezette tipusura.Általában a jelöltek mindent szeretnek a pedagógiából és a lélektanból, ami gyakorlatias, az élettel közvetlen kapcsolatban van és semmit,ami elméleti,mert azt részben túl általánosnak tartják, részben a marxista vagy a szaktárgyak keretében már hallottaknak állítják. A pedagógiai és a szakmódszertani szeminárium tematikában és megjelölt olvasmányanyagában is sok az átfedés legalább is az olvasmányok tartalmi vonatkozásában.Jobban össze kellene hangolni e két foglalkozást. /
