József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged
1964. február 12., II. rendes ülés
fi o9 Jelentés az 1963-64-.tanév I,félévében a Bölcsészettudományi Záron tartott vizsgákról« Az 1963-64.tanév I.félévi vizsgáival kapcsolatos tapasztalatok - Karunk tanszékeinek jelentései alapján - az alábbiakban foglalhatók össze. Hallgatóink szorgalma, felkészülése, vizsgaeredménye az elmúlt^évben észrevehetően javult. Ennek megállapitását nem pusztán az előző 1962-63» tanév II.félévi vizsgajelentésben foglaltakkal való összehasonlitás teszi lehetővé4- hiszen ott szigorlatokról is lévén szó, a nem teljesen azonos feltételek és követelmények nem nyújtanak egészen megfelelő összehasonlitás! alapot - hahem elsősorban az 1962-63.tanév I.félévi eredményeivel való összevetés^* Mig korábban - kevés kivételtől eltekintve - általánosan visszatérő panasz volt a tananyag elsajátításában mutatkozó mechanikus bevésés jelentkezése, az önálló gondolkodásra valló feleletek csekély száma? az elméleti- világnézeti és tárgyi- szálánál ismeretek összekapcsolásának minimális igénye, sőt képessége, a kötelező olvasmányok hiányos, nem kielégítő /legjobb esetben is csak regisztrativ, memorizáló, de nem elemző- alkalmazó/ feldolgozása; - jelenleg mindezen érintett kérdésekben előrehaladás konstatálható. A jelek arra vallanak^ hogy ebben nagy része van az oktató- nevelő munkánkban fokozottan érvényesülő, a reform által is hangsúlyozott irányelvek, módszerek következetes valóraváltásának, alkalmazásának. /Elsősorban a világnézeti- elmélet képzés fokozott érvényesülésére, egyes tantárgyak - pl. a leiró mondattan - több féléven át való előadására, a követelmények világos körvonalazására, a kötelező olvasmányok olyan csökkentésére, amely viszont a leglényegesebb munkák elemző feldolgozását követeli, gondolunk./ Természetesen a konstatálható javulás nem jelenti, hogy nincsenek szembeötlő hiányosságok és azt sem, hogy a javulás minden vonatkozásban, minden szakon egyenletes. Legmegnyugtatóbbnak a nyelvi tantárgyak területén látszik a helyzet. Az Intézetek, Tanszékek megfelelő anyagtudásról a tárgyX iránti megnövekedett érdeklődésről /Magyar nyelvtudományi Intézet/, még gyenge előképzettségű hallgatócsoportok esetében is jelentős fejlődésről /Germán Nyelvek és Irodalmak Tanszéke/, kielégítő vizsgafelkészülésről /Román Nyelvek és Irodalmak Intézete/, -tesznek hangsúlyozottan emlitést. Természetesen itt is különbségek vannak évfolyamok és tanulócsoportok között és az I.évesek tanulási módszereinek középiskolás “ern&éző" jellege,az anyag önálló feldolgozására való csekély készségükj világnézeti, ideológiai fejletségük kevésbé róható fel, mint felsőbb évfolyamon. Az Intézetek és Tanszékek szinte egybehangzóan az elmélyültebb szemináriumi munka következményének tekintik azt az előrehaladást, amely e téren mutatkozik, illetve ettől remélik elsősorban a mutatkozó hiányosságok további csökkentését, megszüntetését. /Az említetteken kivül ilyen értelemben számol be vizsgatapasztalatairól a Magyar Történeti Intézet, a I-II.sz.Magyar Irodalomtörténeti Intézet és gyakorlati foglalkozásainak felmérése alapján a Neveléstudományi- Lélektani Intézet is./ Csekélyebb az előrehaladás a történeti, irodalomtörténeti tárgyak esetében. Ezt konstatálják az idegennyelvü intézetek is, amikor az ilyen tárgyakból tett kollokviumokról adnak számot. /Pl.a Román Nyelvek és Irodalmak Intézete az M@lasz felvilágosodás kora” kollokviumról./ /
