József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1963-1964, Szeged

1964. február 12., II. rendes ülés

A kulturális forradalom és a művelődéspolitika. A kulturális forrnia Ion pártirányitása. Az MSZMP Művelődéspolitikai irányelvei, A kulturális forradalom célkitűzései és perspektivái, A népművelés kiala­kulása, forgalma, sajátos jegyeid A szabadidő jelentősége a népművelés szempontjából, A hépnüvelés, mint a személyiség fejlődését segitő társa­dalmi tevékenység. A népművelés helye és feladatai a kulturális forrada­lomban. A népművelés párt- és állami irányitása, A népművelés ágazatai és intézményrendszer©. A társadalmi és tömegszervezetek népművelési tevékenysége, A népművelésbe bekapcsolható művelődési intézmények* b/ A népművelés lélektani 6pedagógiai kérő.sei« A felnőtt ember életkori, pszicholóbiai sajátosságai, A gyermek és ifjú­korban kifejlődő alkat- temperamentum- és .jellembeli alapvonások tovább­­formálódása, A felnőtt ember pszichológiai személyiségképe-A művelődésre vezető motívumok; A művelődési motívumok hi arcr^hiája, egy­mást segitő vagy kizáró voltuk, A motívumok minőségi fejlesztése. A meggyőzés eszközei. pszichológiájának néhány kérdése* A meggyőzés módszerei es A szórakozás néhány pszichológiai kérdése. Kritériumai. A helyes, igényes szórakozásra A népművelési folyamat pedagógiai kérdései /társadalmi/ és szubjektív /pszichológiai/. A szórakozás helye és szelepe, való szoktatás aJ.apolveiu A népművelési folyamat objekt meghatározó tényezői, ív A szocialista népművelés közösségi jellege, A népművelő /a népművelés alanya/ ős a népművelésben résztvevők / a népművelés tárgyai/ közötti vi­szony sajátosságai a szocialista népművelésben. A felnőttek nevelhetőségének általános, elvi kérdései. A népművelés felada­tai a áolgozók nevelésében, átnevelésében, szocialista tudatuk alakításában általános és szakmai műveltségük fejlesztésében. A didaktikai alapelvek sajátos érvényesülése a népművelésben, A népművelési formák helyes alkalmazásának pedagógiai feltételei, a népművelési tevékeny­ség módszereinek sokoldalúsága, c/ Tudományos ismeretterjesztés. A tudományos ismeretterjesztés fogalma és célja. Az ismeretterjesztő tevé­kenység hclyo c" — trope a népművelésben, Az ismeretterjesztés alapvető fernái és módszerei, Az ismerettárjc.sztes általános alapéival. Formák és módszerek komplex alkalmazása*. Szemléleted ség és szemléltetés, A termő szét tuöomójipos, illetve a társadalomtudományi ismeretterjesztés egyes ouiűle+ spec--i s- .íbi­szére! és formái, szemléltetésük* Stszí667..Készült; 35 pld» A sokszorosítást engsBiró János kari titkár,

Next

/
Thumbnails
Contents