József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. március 13., III. rendes ülés
<3 ‘A Debreceni Kossulii Lajos Tudományegyetem és a Szegedi József Attila Tudó mányogjetem N o ve 1 é s tu d o m á n y i I n té z o te i PROGRAMJAVASLAT PEDAGÓGIA tauárszakos liajlgatók számára I. Neveléselmélet Oktatásának célja ■ A neveléselmélet egyetemi oktatásának célja az. hogy a tanárjelöltek elsajátítsák a neveléstudomány alapfoga 1 mait, a kommunista nevelés alapvető törvényszerűségeit, Összefüggéseit » hogy megismerkedjenek a nevelés céljával, feladataival, módszereivel, szervezeti formáival, A neveléselméleti ismeretek a didaktikai és metodikai ismeretekkel együtt nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a tanárjelöltek az V. tanévben megkezdhessék és sikerrel végezzék gyakorló évüket, és utána mint fiatal tanárok képesek legyenek a kommunista nevelés sokoldalú feladatainak színvonalas megoldására. A neveléselmélet a legszorosabb kapcsolatban van a nevelési gyakorlattal, azonban nem pedagógiai receptgyűjtemény, hanem a tanárjelöltek olyan nevelési szemléletének formálója, amelynek alapján az egyes és egyszeri nevelési esetekben önállóan megtalálják a szükséges nevelési cselekvésmódot. A neveléselmélet a többi pedagógiai tárggyal és a pedagógiai gyakorlatokkal együtt a leghatékonyabban járul hozzá a tanári hivatástudat és felelősségérzet kialakításához, és ezáltal a tanárjelölteket elmélyültebb szaktárgyi tanulmányokra is buzdítja. A neveléselmélet a tanárjelöltek világnézeti és erkölcsi nevelésének is fontos eszköze. Programja t A nevelés fogalma -a, A nevelés mint a társadalom funkciója t A nevelés eredete, A nevelés mint a társadalmi fejlődés alapfeltétele, A nevelés történeti és osztátyjellege. A nevelés kapcsolata a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésével. A nevelés mint a felépítmény sajátos része, A nevelés és a felépítmény egyéb részeinek kapcsolata, kölcsönhatása /pl. a nevelés és a politika, a nevelés és a világnézet, a nevelés és az erkölcs viszonya/. A nevelés történeti és osztályjellegének bizonyítása a nevelés céljában, módszereiben és szervezetében végbement legfontosabb változások bemutatásával. b, / A nevelés mint a nevelők és a neveltek viszonya : A nevelés mint a gyermek személyiségét kialakító céltudatos, tervszerű és szervezett tevékenység, A közvetlen és közvetett nevelőhatások, A közvetett nevelőhalás ok /a megszervezett környezet/ jelentősége. A spontán hatások szerepe a fejlődésben. A gyermek megedzése az őt érő ártalmas hatásokkal szemben . A nevelő vezetőszerepe és a gyermek aktiv részvétele a nevelés folyamatában. A nevelési viszonyt egyoldalúan értelmező elméletek bírálata /autokratikus nevelési elméletek, a szabad nevelés elméletének különböző formái/. Nevelés és önnevelés.
