József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. február 6., II. rendes ülés
-lo-A jelentés eléggé általánosságban fogalmazta meg a HkivánalraakatM;a tanszék, tanszéki részleg, tanszéki csoport legyen, és ott kik foglaljanak helyet /művészettörténész, stb./? Halász Eléd szerint mindenekelőtt a szóbanforgó tudományos népművelés fogalmának tisztázására van szükség, ügy látja, hogy amit a népművelő képzés mint szak ad a hallgatóknak formális, s nem szerencsés,mert nem ad gyakorlati tudást. Bizonyos mértékben itt tartalmi problémát lát, ugyanis mindennek van szakja, A metodikát a pedagógiai képzésen belül sajátítják el a hallgatók, Így talán helyes lenne, ha általános művelési ill.népmüvelési szakdidaktikát is tanítanánk, Ezen túlmenően, mint ahogy a didaktikához hozzátartozik a pedagógia történet ugyanúgy hozzátartozik a népművelési didaktikához a népművelés története is. Érdekes lenne, ha egy hallgató megtanulná, hogy hogyan kell nem az általános iskolában,hanem népművelési házban előadni. Ilyen értelemben az egyetemen tanitott összes szakon lehetne oktatni, Ezek szerint központi műveléssel lehetne megoldani a problémát» Duró Lajos szerint abban mindenki egyet ért, hogy a hallgatók előkészítésére a népművelési munka területén szükség van. Kérdés, mi legyen ennek a képzésnek a tartalma? Milyen módon valósítsuk meg? Azzal egyetért, hogy tisztázni kellene a szakképzés, harmadik szak vagy a fakultativ képzés formáját. Javasolja, elégedjünk meg egy speciálkollégium-sorozattal, a népművelési munka alapkérdései, vagy főfeladatai cimmel.Ez nem tartana igényt a teljességre, s reális útnak látszik, ha harmadik szakot nem akarunk bevezetni, A szervezeti problémán túlmenően kérdés, mi legyen az anyag? A tervezet saerint a III,félévben vennék fel a népművelési szakot a hallgatók, s két féléven át az alapfogalmakkal ismerkednének meg. Ezt luxusnak tartja. Furcsának tűnik továbbá egész tanévet történeti áttekintéssel eltölteni, Szerinte jó lenne már az I,félévben kivinni a hallgatókat területi gyakorlati munkára- Gazdapusztai elvtárs felvetette a felnőtt foglalkoztatás problémáját. Kérdés, hogyan kellene a felnőttekkel foglalkozni? Nehéz olyan tervet kidolgozni, ami az igényeket ilyen vonalon teljes mértékben kielégítené, Nyiri Antal aggasztónak tartja a népművelési képzéstf/jí sok változata mellett /ELTE, Debrecen, Szegedi Pedagógiai Főiskola, Tanítóképző Akadémia/ egy újabb, ötödik változatú népművelési képzés kialakítását. Javasolja, hogy speciálkollégiumot hirdessünk a népművelés legfontosabb fejezeteiből, Az a véleménye, hogy Duró elvtárs javaslata reális ebben a tekintetben.