József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. február 6., II. rendes ülés

-9-Dékán felveti azt a kérdést, hogy vajon Járt c'sihál a Népművelési Intézet? Az ELTE

és' a Népművelési Intézet nem tuclja-e az

Igényeket kielégiteni?

Várvölgyi András közli, hogy az ELTE 2o főt képes ki évenként. A pesti egyetem profilja az, hogy országos és' me-yéi népművelési szervekhez biztosítson kádereket. Budapesten szakképzés folyik; hivatásos népművelési előadók, megyei, járási művelődési otthon vezetők,képzése, A Kossuth Lajos Tudományegyetemen a' népművelést csal: harmadik szakkéht vehetik frl a hallgatók, s az ott szerzett diplomát ugyanúgy elfogadják az illetékes szervek,mint a budapestit. Debrecenben közel loo fő részesül népművelési oktatásban.

Az igényt nem lehet felmérni. Annyit tud mondani, hogy Csongrád megyében is legalább 15o olyan állás lenne,amelyet jó szakemberrel kellene betölteni. Elmondja még, hogy a Szegedi Pedagógiai Főiskolán is folyik népművelő képzés, /itt heti 2 órában kapnak oktatást a hallgatók,/ezenkívül a Tanítóképző Akadémián a jövő tanévben nyílik meg külön népmüvelőképző kar. Falusi, járási ta- - nácsokhoz irányítják innen a kádereket, ezek főhivatású népművelők lesznek. Nekünk az a törekvésünk, fiogy a kétszakos tanárok ilyen területen tudjanak működni, nem főhivatásban.

Gazdapusztai Gyula szerint a jelentés óvatosan fogalmazta meg a népművelés "léte-nem léte".fogalmát. Az a véleménye, hogy az egyetem adjon jó, müveit szakembereket és azok a gyakorlatban a népművelési munkát jól el fogják sajátítani. Másrészt a felső képesítéssel bíró emberek kiszorítják a régi kádereket a munkahelyükről. Kérdi, hogy a népművelési brigádlátogatásokra a hallgatók igénye miatt került-e sor?Véleménye szerint meg kejlene vizsgálni,hogy /ha a népművelési szakai? képviselő Vágvölgyi elvtárs azt fel tudná mérni)/ ezek a hallgatók mint népművelési munkások akarnak-e tovább dolgozni, vagy csupán tanulás,\ müveltség kiegészítéséről van szó náluk? A programba a stb. keretében miért veszik fel a könyvtárosi szakképzést, amikor az egyetemen és főiskolán van ilyen? Néprajzra, muzeológiai ismeretekre szükség van. Felveti lehetne-e egyetemünkön népművelési képzést olyanképpen megoldani, hogy felállítandó tanszéki csoport a népművelés területén dolgozók továbbképzését szolgálná? Tehát a-jó gyakorlati munkában résztvevő szakembereket képeznénk tovább elméleti vonalon.

Összefoglalva: még a harmadik szak bevezetése esetén is vigyáznunk kell arra, hogy milyen létszámmal engedélyezzük a hallgatók felvételét, továbbá *a Népművelési Tanszék a Népművelési Intézettel együtt hasznosabban működhetne, ha már á népművelési' területen dolgozók továbbképzését szolgálná.

\