József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. február 6., II. rendes ülés

zetével és a tapasztalatokkal kapcsolatban.

Vágvölgyi András Hyiri elvtárs kérdésére elmondja, hogy népművelési képzésben 64 egyetemi hallgató részesül, ebből 38 a Bölcsészettudományi Kar hallgatója.

Szádéczky-I(ardoss Samu kérdezi, hogy ha lesz az egyetemen népművelő oktatás, mit terveznek annak tartalmát illetően? Össze lehet-e zsúfolni mindazt az anyagot, ami ehhez a tárgykörhöz tartozik? A népművelési oktatást csak külső előadókkal látná biztosítottnak.

VágvÖlgyi András közli, hogy a hépmüvelési oktatásban résztvevő hallgatók az első évben bizonyos alapvető fogalmakkal ismerkednek meg. /Az első' évben á két kar hallgatói együtt kapják az előadásokat./ A Természettudományi Kar hallgatói bizonyos ismereteket úgy kapnak meg, hogy azok közvetlenül kapcsolódna!, szaktárgyukhoz.Ugyanez vonatkozik a magyar-történelem szakos hallgatókra is, akik bizonyos speciális előadásokat kapnak. Hogy hogyan fog a népművelési oktatás később alakulni, azt Gruber elvtárs fogja-megvilágítani,

Gruber László elmondja, hogy a népművelési oktatással kapcsolatban Budapesten folytattak megbeszéléseket. E szerint a képzés 3 éves lenne és harmadik szakként volna felvehető. Az oktatás heti 2-4 órában folyna.Államvizsgát' nem tennének a hallgatók. Az oklevélben a szigorlat alapján "népművelési munka végzésére jogosult" bejegyzést tennénk. Az ilyen oktatásban részesült hallgatók látnák cl a tanácsok áltál igényelt nép művelői előadói állásokat. Ez azért fontos,mert bár eddig is pedagógusok látják el a népművelési munkát, a követelmény azonban az, hogy a kisebb helyeken is azok a kartársaink dolgozzanak, akik a 3 éves képzés keretén belül megkapják mindazt, amire a népművelési munka terén szükség van.

Dékán megkérdezi, hogy az ^ütvös Loránd Tudományegyetemen folyó képzés nem biztosit-e akkora kere tét, amelyen belül az ország ilyenirányú igénye kielégíthető? Egyáltalán felmérték-e az ilyenirányú szükségleteket? Kérdés aég az, hogy a szegedi egyetemien tervezett oktatás megegyezik-e majd a budapesti egyetemen folyó népművelési oktatással? Gondoltak-e arra, hogy a reformmal kapcsolatban bevett egyéb gyakorlati /pedagógiai/ foglalkozások hogyan viszony!thatók a népművelési foglalkozáshoz, s hogyan lehet a hallgatók fennálló túlterhelését csökkenteni?

Bálint Sándor felveti, hogy vajon ezek a népmüve♦ lesi törekvések, amelyek Karunkon kibontakozóban vannak, milyen kapcsolatban vannak a megyei,városi,stb. népművelési intézményekkel?