József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. február 6., II. rendes ülés

-4-számára a nagyobb előrehaladási lehetőséget.

A lektor legyen tanszéki oktató és ez fejeződjék ki a dotálásban is.

Hakonczai János magyarázatot kiván adry. arra, hogy német nyelvből aránylag miért kisebb a tanulmányi átlag. A francia, angol nyelvet általában azok a hallgatók választják, akik már tanulták azt, németre viszont a nagy tömeg megy és igy ott előtanulmányok nélkül természetes a gyengébb átlageredmény. Kitér az órarend zsúfoltságára és kéri az egy szabad délután biztosítását a lektorátus számára.

A veszprémi egyetemről olyan értesülést kapott, amely szerint a nyelvek oktatása délelőtt és heti 3 órában folyik.A külföldi utakkal kapcsolatban elmondja, hogy a jelenlegi helyisét 5o >-S-os. Saját külföldi utján szerzett tapasztalatok alapján közli,hogy az ottani lektorátuson az előrehaladás tekintetében nincs meg -az a perspektivátlanság,ami ma még nálunk megvan. Kérdezi, hogy a metodikusi állások mintájára nem lehetne-e átszervezni a lektori állásokat is? A lektori munkakör kiszélesítésére gondol, A jelentés 4./ pontjában szereplő javaslat szerint kívánatos lenne, hogy a tanszékek az eddiginél nagyobb mértékben jelöljenek meg idegen nyelvű szakirodalmat egy-egy szemináriumi dolgozat vagy szakdolgozat megírásához. Félő,a tanszékek úgy látják,hogy a lektorátus nem képes ilyen munkát végezni, holott a lektorátus minden segítséget megad a hallgatóknak és a tanszékeknek ezen a vonalon.

Koltay-Kastner Jenő kifejti, hogy ami burkoltan benne van a jelentésben, az a hozzászólásokban is megvan. A minisztériumnak a Dékán elvtárs öszszegezni fogja, hogy ezekből milyen következtetéseket kell levonni. A lektorátus helyzete kilátástalan és az ott dolgozóknak nincs lehetőségük az előrehaladásra.

ügy tudja, hogy a debreceni egyetemen megszüntették a lektorátust és beleolvasztották a tanszékekbe. Ez nem lehet helyes, másik megoldást kell találnunk, külön tanszékként kell szerepeltetnünk a lektorátust.

Halász Előd nem ért egyet a lektorátusnak nyelvi tanszékké való fejlesztésével, mert szerinte a lektorok nyelv-oktatási munkája egybe esik a középiskolai nyelvoktatással, s ilyen körülmények között nem tartja helyesnek az átszervezést.

Dékán javasolja, hogy

1./ a lektori órák óraszámának emelésére vonatkozóan a Kar egyöntetű véleménye alapján éljünk felterjesztéssel a minisztériumhoz, amelyben kérjük, hogy a reform során ezt a kérdést vegyék figyelembe. Tekintettel arra, hogy igen alapos, indokolásra van