József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. május 22., V. rendes ülés
-11-Dr. Bérezik Árpád adjunktus 1960-as tervében Gerhardt Hauptmann szerepel. Azóta Ber^ esik elvtárs Pósa Péterrel témát cserélt. Bérezik Árpád az "Összehasonlitó irodalomtörténet magyarországi történetét dolgozza fel. Ebből két részlet nyomtatásban már megjelent. A harmadik rész az Acta Litteraria legközelebbi száradban megjelenik. Ugyancsak megjelenik Hauptmannról szóló munkájának e^y része is IS szamában. A má _ kerül kiadásra. Megállapitja, hogy Bérezik Árpád kitűzött feladatának eleget tett, oktatási munkáját a szokott intenzitással folytatta. Disszertációja ennek a naptári évnek a végére elkészül. Rácz Miklós adjunktusban t a ráült tanévben elmondottak ellenére - sikerült felébreszteni a tudományos ambiciót. Bejelenti, hogy doktori disszertációja elkészült "A XX.sz.- német próza fordításai" ciramel és a szóbeli szigorlatát is ebben a tanévben leteszi. Beszámol arról, hogy Rácz Miklós egyéb régebbi hibáit is felszámolta. Valaczkai László tanársegéd a hozzáfűzött reményekét messzemenően beváltotta, sőt túl is teljesítette. Kiváló nyelvtehetség, s már ma is képes arra, hogy teljesen szabadon és hibátlanul előadásokat tartson német nyelven. Gyakorló éve alatt /két történelmi órát tartott, szemináriumot, nyelvgyakorlatot vezetett/ arra is volt ideje, hogy "A visszaható igék névmásának a helye a német mondatokban" cimmel elkészítse doktori értekezését, amely messze meghaladja az eddig hozzánk benyújtott idegen nyelvi disszertációk színvonalát. A KISZ-ben társadalmi munkát is végez. Kanyó Zoltán gyakornoki kinevezése folyamatban van. 0 az 1960-as tervben irodalomtörténész utánpótlásként szerepelt. Nála mindenekelőtt nyelvi tudásának tökéletesitése volt a cél.Ennek érdekében sikerült az állami vezetés segítségével kijuttatni Greiswaldba. Ez x nyelvi szempontból jót tett neki, bebizonyosodott, hogy nagyon szépen fejlődik. Egy dologra azonban figyelni kell: Megvan benne a hajlam arra, hogy sok mindennel foglalkozzék. A német és francia nyelv mellett spanyolul, angolul tanul. Mindez helyes, azonban azt meg kell mondania, hogy őt mint tanszékvezetőt az érdekli, hogy mit tud irodalomból és tovább mit fog tanulni. Ezen túlmenően minden mást ellenez épp úgy, mint Pósa Péternél a világirodalmi oktatás ellátását. Tehát Kanyónál fennáll a szétszóródás veszélye. Röviden még a tanszék helyzetéről generálisan annyit,hogy a Germán Tanszék 19^5-^6-ban 2o-25 hallgatóból állt, majd 1957-^en lo hallgatóval. x