József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. április 17., IV. rendes ülés
\ yZcLi-o 'J 5^ A hallgatók szociális helyzete. &^^eat4e-áLasVuuáTkoiSó réggé* a Dókául Híva bal aCLatft-i-és 38~rta3r3nga%tr KéxJééeiükl.'e mlnijtTrl.runni p11ihnttnk ösr^p, Hallgat ó jAIE szocxálla iiei^ztí oái'ől)^ű.tálában^ elmondhatjuk, hogy részben államunk, részben a szülök teherbíró képességének megfeleloen, hallgatóink tanulmányi munkájának anyagi feltételei biztosítva vannak. Azonban már itt meg kell jegyezni két dolgot, ami az általános képet rontja;-nagy az albérletben lakó és alacsony a menzán étkező hallgatók jszárna. A hallgatóknak biztosított juttatások ös zege az utóbbi két évben nagyjából a hallgatok számának növekedésével arányosan emelkedett: 1962 1963 a hallgatók szárma 448 535 tanulmányi ösztöndij 162500,Ft 217500,-Ft rendszeres szoc«segély 90000,ii 102000,- " nyári ösztöndij 16000,it 19000,rendkívüli segély 44000,it 53000,- " menza 366000,rí 486000,- " A tanulmányi ösztöndíjra és a menzajegyekre fordítható összegek jobban emelkedtek, mint a rendszeres és rendkívüli segélyre fordítható összegek. A Kari Szociális Bizottság gyakorlata azonban azt mutatja, hogy a tanulmányi ösztöndíjra fordítható összeg kevés, ezért kénytelenek sokszor alacsonyabb összeget megállapítani, mint ami a hallgatóknak tanulmányi eredménye és szülői jövedelme szerint "járna". Tanulmányi ösztöndijat kap 246 hallgatónk, ebből 250,-Ft-ot kap 5 hallgató 200,- » " 54 " 100,- » " 187 " Jelentős emelkedés mutatkozik a menzajegyekre fordítható összegnél is. Ebből kap 250 hallgatónk ebédet, és 63 hallgatónk ebédet és vacsorát, teljesen ingyenesen. Felmerül a kérdés, hol étkezik több mint 200 hallgatónk? A szegediek közül is csak kevesen ebédelnek otthon, mert a szülők dolgoznak. A hallgatókkal való beszélgetésből az derül ki, hogy csak kevesen ebédelnek éttermekben, néhányan a tejivókba járnak ebédelni is, legtöbben
