József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. április 17., IV. rendes ülés
-pedig azoktól a hallgatótársaiktél vesznek ebédjegyet, akik azt arlami támogatásként kapják. Az ebédjegy hivatalos ára 238,-Ft, de a hallgatók egymás között 180-200 Ft-ért adják el, véleményük szerint nem is ér többet. Sokan adják el ebédjegyük felét, olyan formában, hogy igy minden másnap ebédel az eladó is meg; a vevő is. Hallgatóink lakásviszonyai 1962-ben és 196 3-ban kezűképpen alakultak: 1962 IBS 3 hallgatók száma 448 535 kollégiumban lakik 232 238 albérletben lakik 125 198 szegedi, bejáró 98 99 A hallgatók létszámának növekedése szinte teljes egészében az albérletben IcÉf hallgatók számát növeli. Ezek a hallgatók általában 250-300 Ft-ot fizetnek havonta lakásért. Ha érveiket vizsgáljuk, azt találjuk^: hogy egyre többen laknak a város külső részeiben, lieg-kell "jogi; a an 1+ huby j. hullogiuB»öa& laszármáink . ni ran IttT"*i t üy. lll.Illgägrr^^.■t;nc.ságáaa^*4s=h£rT^—fni>rrg£sa á'ragg^wggrt-lre ITC C ?*es. kivel szeptemberl^Hem számíthatunk a kollégiumi férőhelyek további növekedésére, a következő tanévben több albérlő hallgatónk lesz, mint kollégista. Vizsgáljuk meg a hallgatóknak nyújtott állami támogatás kérdését. • V Egy hallgató egészen minimális havi kiadásűU», attól függően, hogy kollégiumban vagy albérletben lakik-e, 550-700 Ft.között mozog /408 Ft az ebéd és vacsora, 100 Ft kulturális és egyéb kiadások, és 50 Ft kollégiumi, illetve 200 Ft albérleti dij/. Mivel minden kollégista után az állam 140 Ft támogatást ad a kollégiumoknak, azt mondjuk, hogy hogy hallgatóink átlagos havi kiadása ?00 Ft. A hallgatók zöme ezt részben természetben kapja - menza, kollégium -, részben ösztöndijából ős a haulról kapott támogatásból fedezi. A 500C Ft-on felüli jövedelemmel rendelkező szülők gyermekei fizetik (Részes kiadásaikat) a szülőktől kapott pénzből. A fenti 700 Ft-os összeg helyességét igazolja az is, hogy ezek a hallgatók saj t bevallásuk szerint $00-800 Ft-ot kapnak szüleiktől havonta.