József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. március 13., III. rendes ülés
dói Az oktatási folyam ad léle Flan i vonatkozásai, Az értelmi tevékenység sajátosságai .Az. «u» táa és termelőmunka összekap'sola :v!Véj keletkező uj vonások az oki. isi folyamatban . a «kiterjeszkedó* oktatási folyamit« IV. Az oktatás aíapelyei Az alapelvek fogalma jelentősége. A tudományosság elve. A tanulók tudatosságának és aktivitásának elve. A szemléleteaaég elve. Art elmélet és a gyakorlat kapós laténak elve,. A rendszeresség elve, Az ismeretek tartós elsajátításának elve« Az oktató, é 'Őségé nek elve. A közösségi elv és « tanulókkal való egyéni bánásmód elve« A nevelési ••fatok érvényesítésé a? oktatásban A pedagógiai alapelvek érvényessé«« az oktatás ■ métában, V. Ar oktatás és képzés tartalma A tanterv fogalma lantej-y elméié’, A taniási anyag kiválasztása és elrendezés A kiválasztás szempontjai a szocialista iskolák taute»veiben, A tantervkészítés irányelvei, A tudomány és tantárgy egymáshoz való viszonya. A tanterv szerkezete. A tankönyv a tanterv anyagának részletes kifejtése a jó tankönyv követelményei VI. A tanítási óra. Az oktatás egyéb szervezet; formái A tanítási óra mint az oktató nevelő munka alapvető szervezeti formája. Az osztály és órarendszer történeti alakulása. A tanítási órák összefüggése« Tanítási órák jellegét rneg határozó tényezők, kombiin ált tipusu óra. Uj anyag közlő óra. Ismétlő rendszerező óra. Ellen őrző óra. Az oktatás egyéb szervezeti formái szakköri tevékenység az 5 U es szakközép iskolai formák didaktikai követelményei. ÍJjabb kezdeményezések az óratipusok tartalmi és szerkezeti változtatására VII. Az oktatás módszere A módszer fogalma. Módszer és es/köz0 A módszert meghatározó tényezők A mód szer kapcsolata a nevelés céljával az oktatás tartalmával a didaktika! feladattal a tanulók életkori sajátosságaival, a tantárgyak sajátosságaival. A módszer alkotó módon való alkalmazó se. Módszerbeli kötöttség és szabadság. A módszerek megválasztását és kombinálásai meg határozó főbb tényezők Az ismeretek feldolgozásának módszerei Az ismeretek folyamatos szóbeli kifejtése t elbeszélés, leírás, magyarázati, előadás. A beszélgetés. A bemutatás. Technikai segédeszközök és használatuk. A tanulók önálló megfigyelései laboratóriumi és gyakorlati munkál A tanuló munkája a tankönyvvel és segédkönyvekkel A megszilárdítás« jártasság és kész ség alakítás módszerei A tankönyv és jegyzet anyagának megtanulása. A gyakorlás, sz ismétlés. Az ismeretek jártasságok és készségek ellenőrzés ének módszerei. Az osztélyo zás. A munkaoktatással kapcsolatos módszertani problematika, A tanulók aktivitásának foko zása s ennek kihatása a módszerekre és azok kombinációira. VIII. A tanítási órára való előkészülés és a tanítási órák elemzés^. Általános előkészülés / tanmenet/, tematikus felkészülés /tematikus terv/ az egyes órákra való felkészülés /óravázlat/ kérdései. A különböző tipusu órákra való felkészülés, A tanítási órák elemzése. Komplex elemzés. Speciális szempontok szerinti elemzés III. Évközi iskolai gyakorlatok /megfigyelési szempontok/ J.; Általános didaktikai megfigyelések. Milyen mozzanatok mutn il^. hogy az oktatás, a nevelők és tanulók együttes tevékenysé ge? Hogyan érvényesült a tanár vezető szerepe ? Hogyan bontakozott ki a tanulók akti vitása? Milyen nevelési mozzanatok at figyelt meg az órán?
