Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1961. december 6., II. rendes ülés
tartását szolgálja. A magyarországi ídegennyelvü gimnáziumok számára 1930 -ban kiadóit tantervi utasításban például ez olvasható l «A német irodalom a jellegzetesen német humanitás Eszméjével és romantikájával. , . csodás idealizmusával mindmegannyi különleges, csak benne lelhető értéket tár elénk. Más nyugati irodalommal* például a franciával szemben előnyösén jellemzi a mélyebb vallásosság és az erőszakos forradalmi szellemnek ösztönös kerülése,» Az élő idegen nyelvek oktatásában általában érvényesült a német nyelvvel kapcsolatban különösen kiemelt nevelési cél, A nevelési feladatok szolgálata pedig teljes ossz-hangban volt az 1926-os tantervben kifejtett Kultjirkunde céljával. Ez - tudjuk - a ■»sajá tos nemzeti alkatot* olyan tulajdonságokkal ruházta fel, amelyek híven fejezték ki az uralkodó osztályok érdekeit szolgáló ideológiát, A Kulturkunde ezeknek a tulajdonságoknek mint «örök» változatlan* jegyeknek* értékeknek a tiszteletére és konzerváláséra nevelt. Ezt^elag^e a magyarországi tantervben Is a «nemzeti szükségleteknek és érdekeknek megfelelő külföldismeret szükségességének* a követelése is* Ugyanilyen értelemben szólott a Kulturkunderől a porosz kultuszminiszter az ottani parlamentben. A magyar közoktatás éppen az o s zt ályuraimi viszonyok hasonlósága* nem pedig valamiféle véletlen folytán a porosz tan terv és nevelési rendszer követője volt. De vegyünk szemügyre egy másik* hozzánk Időben közelebb eső és nem a rossz emlékű porosz rendszerre és a német imperializmus tudományától való függésünkre emlékeztető példát* René Hubert francia tudós Traité de Pédagogie générale c. 1946- ban megjelent könyvében a történ elem tanítás céljából, értelméről ek képpen vélekedik : « A történettudomány - Írja- hozzászoktatja az ifjút a történelmi igazság tiszteleté* he % ami elsősorban a dokumentumok tisztelete. Sohasem szabad dogmatikus* könyvízü kész igazságokat nyújtani* a lehető legtöbbször kell szövegekhez* forrásokhoz folyamodni* /a pedagógusnál/ szigorú pártatlanságot kell magára kéayszéritenie* kívül kell maradnia minden pártazellemen* minden rendszerek közti ellenté •- , tehát mintegy abszolút módon kell tartózkodnia minden értékítélettől t ezek az olyan történettanítás alapszabályai* amely céljának tekinti a lelkiismereti becsületesség kifejlesztését emberi események kel kapcsolatban. Egyetlen unüveliség* egyetlen politikai vagy társadalmi rendszer sem jó vagy rossz önmagában. Miként a fizikai természet dolgai azok* amik* és kizárólag arról van szó* hogy léiezésük feltétéfei között megértsük őket. . , Ilyen úton válik a történelemre alkalmazott becsületesség szelleme a relativitás szellemévé. Ilyen utón érhető el az is* hogy a történelem ne kockáztassa többé a nemzetek közti ellentétek és az osztályok közti gyűlölet felélesztését. Viszonzásképpen megmutatja* hogy az erőfeszítéseknek* de a nyomorúságoknak és szenvedéseknek milyen hosszú sorára volt az embereknek szükségük* hogy eljussanak addig a pontig* amelynél jelenleg tartanak. A becsületesség és a relativitás iskolája kén t a történelem egyben az emberi szolidaritás nagy iskolája is. » Objektiy izmus és az objektív valóság megismerhetőségében való relativista kétkedés* a pacifisms- és kispolgári jellegű osztály békés humanizmus* az osztályok és nemzetek ; \ fölötti együttérzés és összefogás jegyéhesii íme egy jelensége a burzsoá történetszemlélet
