Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. június 27., VII. rendes ülés
kozott, a minisztériumi tematika alapján. Ez utóbbi fj»glal^oa.á.Kc>koa az állandó résztvevőkön kívül aég hat oktató is szerepelt, ez bizonyos mérőkig nehézséget okozott, ncrt a korábbi tagság már az elmúlt tanévbon összeszokovt, mind a vita módszerét, mind pedig korábban elsajátított anyagokat jól ismerte, az uj résztvevők viszont nehezen illeszkedtek be a csoportba. Az aktivitás különösen az első ós a második témával kapcsolatosan volt igen nagy. A harmadik alkalommal sokan hiányoztál:. Ekkor a központi kérdés mezőgazdaságunk fejlődésének problémája volt, do oz a tagadhatatlanul fontos probléma háttérbe szoritotrta a szocializmus nagyarországi épitósénok több más fontos vonatkozását. Az érdeklődés talán azért volt itt kisobb, mert ezt a kérdést tyaggyülésen és összoktatói értekezleten is érintettük már, A XXII, kongresszus első két témájának vitájában valamennyi főkérdést sikerült kielégítően megvitatni mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban.-2-II, Szakmai-ideológiai viták 1, Egyro jobban boigazolódik, hogy az egyetemi oktatók ideológiai továbbképzésének ez a formája a legmegfelelőbb, legeredményesebb. Erről tanúskodik a viták színvonala is: több vitaindító referátum publikációra is érdomesnok bizonyult /j?l. az ókortörténeti és a klasszika-filológiai tanszék közös vitáinak két referátuma a Világosságban, a magyar nyelvészoti tanszék egyik vitaindító előadása pedig a Néprajz és Nyelvtudományban jelent, illetőleg jelenik meg./ A színvonallal együtt emelkedett a viták élénksége és az irántuk megnyilvánuló érdeklődés is. Azonkívül, hogy több tanszék /pl,a történeti tanszékek és a tudományos szocializmus tanszéke; az ókortörténeti és a klasszika-filológiai tanszék; a germanisztikai és a ronanisztikai tanszék/ közösen rendezett . összejövetelt, az egyes tanszékek.belső vitáin is részt vottok, mégpedig tevékenyen, más tanszékek oktatói /pl, a germanisztikai és a ronanisztikai tanszék nyelvészeti tárgyú megbeszélésén a magyar és a finnugor nyelvészeti tanszék több oktatója; a magyar nyelvészoti tanszék vitáin a néprajzi, a filozófiai, a finnugor, a romanisztikni és az orosz tanszék munkatársai/. Az egészen kis létszámú tanszékek /néprajz, finnugor/ kivételével mindenütt rendeztek szakmai-ideológiai megbeszéléseket a tanév folyamán, általában kettőt, helyenként hármat, a magyar irodalomtörténeti tanszékeken többet is, /Az orosz tanszék vitájára, valamint a klasszika filológiai és az ókortörténeti tanszék harmadik közös értekezletére a beszámoló elkészülte után kerül sor,/ 2, A viták tematikája igen változatos volt, a/ Több megbeszélés foglalkozott a XXII, kongresszus anyagával, s Így közvetlen kapcsolatot teremtett a tanfolyamok konferenciái és a szakmai-ideológiai viták között. Az uj- és logujabbkóri egyetemes történeti tanszék vitája elsősorban a kommunizmusra történő átmenőt elvi és gyakorlati kérdéseit, továbbá a személyi kultusz történelmi körülményeinek és szubjektív tényezőinek problémakörét beszélte meg. Örvendetes volt a vitán megnyilvánuló politikai felolőssőgjfcudat és gondolkodásbeli önállóság, Rendkívül élénk vita zajlott le a magyar irodalomtörténeti intézetben "A XXII, kongresszus és annak szakmai-ideológiai munkákkal kapcsolatos tanulságai" cinnel, A vita központjában a kommunista erkölcs kialakításának kérdései, valamint a személyi kultusz és annak irodalomtörténetirási következményei állottak, Egyik szakmai-ideológiai megbeszélésük bevezetéseképpen, spontán beszélgetés formájában a klasszika-filológiai és az ókortörténeti tanszék munkatársai is összegezték a munkájukra vonatkozó legfőbb tanulságokat a kongresszus anyagából, St.sz.534/1962.K,35,pl,-ban.Sokszorositást eng,:i)r.Madácsy László dékánhelyettes.
