Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. június 27., VII. rendes ülés
f b/ A viták másik gócpontja az oktatás korszerűsítésének, az egyetemi rolómnak a problémái voltak. Több mogbeszélés közvetloniil kapcsolódott a reformmunkálatokhoz. A magyar nyelvészeti tanszék az egyik legfontosabb tantárgynak, az alaktannak oktatását vizsgálta meg abbó’l a szempontból, hogyan kell érvényesülnie a dialektikus szemléletnek az alaktani tényezők rendszerszerű összefüggéseinek és belső mozgásának bemutatásában* A pedafógiai tanszék szakisai—ideológiai vitán foglalkozott a programtervezetekkel /ilyen megbeszélések természetesen már tanszéken is voltak./ A magyar irodalomtörténeti tanszékek a magyar irodalomtörténet egyetemi jegyzeteit bírálták meg, s egyebek között megállapitot-, ták: e jegyzetek legfőbb hibája,-hogy irodalomtörténészeink nem irodalmi irányzatokban, hanem politikai eseményekben gondolkodnak; az irodalom ugyanis nem egyszerűen csak politikát tükröz, hanem-egy bizonyos alapot, amely nem azonosítható vulgárisán a politikai felépítménnyel, E tanszékek más értekezleteiken a "Bevezetés az irodalomtudományba" cimü előadásnak egyes fejezeteit /Horváth János irodalommeghatározása; az irodalomtudomány fogalma/ vitatták meg. Az oktatás korszerüsitésénok kérdéseivel foglalkozott az idegen nyelvi lektorátus három vitája is, a következő cinekkel: "Beszámoló a szocialista országok orosz szakos tanárainak Moszkvában tartott IV, nonzetközi szemináriumáról"; "A nyelvoktatás helyzetéről folyó vita a Szovjetunióban"; "A társalgási témakörök tanítása során szerzett lexikai és módszertani tapasztalatok". Főleg az első két témának voltak figyelemre móltó ideológiai vonatkozásai is. c/ Más viták közvetve függtek össze a reformmunkálatokkal. A neveléstudományi tanszék egyik megbeszélésén a nyugatnémet nevelés és pedagógia ideológiai és politikai tartalmával foglalkozott, részletesen megtárgyalta a Nyugat-Nómetországban uj köntösben jelentkező fasiszta, emberellenes pedagógiai áramlatokat, amelyek telítve vannak a militariznus és a revansizmus szellemével, A vitán beigazolódott, hogy az egyetemi pedagógiai oktatásban is foglalkozni kell a jelenkori imperialista, reakciós irányzatok leleplezésével: igy a hallgatók még jobban meggyőződhetnek a szocialista pedagógia humánus tartalmának magasrendűségéről. Kapcsolódott a programkészítés munkálataihoz a tanszék másik szakmai-ideológiai tanácskozása is, amelyen a társadalmi aktivitás fokozódásának a neveléssel szemben támasztott uj igényeit beszélték meg. A magyar irodalomtörténeti tanszékek egyik említett, Horváth János irodalommeghatározásával foglalkozó megbeszéléséből nőtt ki egy vitasorozat terve a szellemtörténet problémáiról, így ezek a kérdések amelyeket tavaly a történeti tanszékek vizsgáltak meg részletesebben — most az irodalomtudomány szempontjából kapnak megvilágítást, Bddi£ az irodalomtörténeti intézetben egy megbeszélésre került sor, a szellemtörténeti felfogás filozófiai alapjairól.Talán hasznos volna, ha a két intézet közösen rendezné ilyen tárgya további vitáinak egy részét. Rendkívül fontos kérdést tűzött napirendre a középkori egyetemes történeti tanszék, amely a nemzetté válás problémaköréből főleg a kulturális lelki alkat kategóriájának holyes értelmezésével foglalkozott, elsősorban Molnár Eriknek e kategória lótét tagadó állásfoglalását bírálva. Hasonlóan kritikai jellegű volt a tudományos szocializmus tanszékének és a történeti tanszékeknek közös' értekezlete, amely a Párttörténeti Intézetben készült vitaanyagot beszélte meg ezzel a címmel: "A kettőshalom Magyarországon az 1918-as polgári demokratikus forradalom utám." A résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy Magyarországon nem volt az oroszországihoz hasonló, lenini értelemben vett kettős hatalom. Végezetül, de nem utolsósorban e csoport vitái közül a klasszika-filológiai és az ókortörténeti tanszék közös tanácskozásait kell kiemelni. E viták kitűntek egységes koncepciójukkal, a világnézeti nevelés szempontjából oly fontos vallástörténeti kérdések megbeszélésével a következő témakörökből: a kereszténység keletkezésének problematikája; a mítosz élete és a Prométheusz-St,sz.535/1962.K,35.pl.-ban. Sokszorosítást eng: Dr.Madácsy László dékánh.-3-
