Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. június 27., VII. rendes ülés

Jelentés a Bölcsészettudományi Karon az 1961/62. tanévben rendezett

ideológiai továbbképzésről

Az ideológiai továbbképzés két formában történt: szervezett tanfolyao«* és szakmai-ideológiai viták keretében.

I.Szervezett tanfolyamok

Három tanfolyamot szerveztünk: két filozófiai kurzust /első és második évfolyammal/ a kandidátusi vizsga anyagából és egy tanfolyanot professzorok, docensek és idősebb adjunktusok részére a tudományos szocializmus egyes kérdéseiből /második évfolyammal/. Mindhárom konferencia-csoport beiktatta programjába időközben a XXII. kongresszus anyagát, úgyhogy az eredeti tervektől eltérően ez alkotta a megbeszélések fő tárgyát. Ezeken a konferenciákon részt vettek olyan oktatóink is, akik a szervezett tanfolyamokba nem kapcsolódtak be.így karunknak csaknem valamennyi oktatója eredményesen tanulmányozhatta a kongresszus anyagát. Hiba volt azonban, hogy a tanfolyamokra való beszervezésük jobbára csak adminisztrativ utón történt.

Az egyes tanfolyamok a következő tapasztalatokkal jártak:

4 /

1. Filozófia. I,évfolyam. Vezetője: dr. Iloruczi László.

Összesen hat konferenciára került sor. Közülük kettő a dialektikus materializmus témakörével foglalkozott. A megjelenés kielégitő, a felkészültség és a konferenciák légköre jó volt. A XXII. kongresszus anyagából a minisztériumi tematikának megfelelően négy foglalkozást tartottak, A részvétel itt is kielégítő volt. Mind a négy konferencia alapos felkészültségre vallott, felszabadult légkörben sokoldalú vita bontakozott ki. Különösen az idősebb oktatók /dr.Pósa Péter, dr. Bérezik Árpád/ emelkedtek ki. A fiatalabb oktatók aktivitása viszont kifogásolható. Az alaposabban megvitatott problémák a következők voltak: a kongresszus magyarországi vonatkozásai, a személyi kultusz, az albán kérdés, s különösen a komrauhista társadalom berendozkedése, a kommunista tipusu ember élete, jellemvonásai. A konferenciavezető értékelése szerint "a konferenciák egyik legnagyobb pozitívuma, hogy az oktatók a kommunizmus építésének a problémáit úgy kezelték, mint realitást, mint mogvalósithatót, és csak nagyon kevés kétkedéssel lehetett találkozni. Ez arra enged következtetni, hogy a szocializmus és a kommunizmus győzelmének a tudatosodása és elismerése az oktatóinknál elfogadott ténynek tekinthető. Az egyes kérdésekről nem mint kívülállók, mint külső szemlélők vitatkoztak, hanem a kérdéseket úgy kezelték, mint saját sorsukat és a jövőjüket alapvetően meghatározó tényezőket."

2. Filozófia. II, évfolyam. Vezetője: dr. Katona Péter.

Szintén hat konferenciára került sor, kettő a történelmi materializmus kijelölt témaköreivel, négy pedig a XXII. kongresszus anyagával foglalkozott.

A résztvevők megjelenése kielégítő volt. Alaposan áttanulmányozták a kötelező irodalmat, nagy érdeklődést, vitakészséget mutattak, igen aktivan szerepeltek, különösen Vass István, dr, Velcsov Mártonná és dr. Bencze Györgyné. A főbb vitakérdések a következők voltak: a XXII. kongresszus és a nemzetközi munkásmozgalom stratégiája és taktikája; a XXII. kongresszus és Jugoszlávia helye a nemzetközi politikában; a személyi kultusz maradványainak felszámolása, a személyi kultusz okai; a háború elkerülhetősége; a proletárdiktatúra és az össznépi állam; az állam és a jog elhalása; a volt gyarmati országok és a nemzetközi munkásmozgalom.

3. Tudományos szocializmus. II.évfolyam. Vezetője: dr. Koron Mihály.

Négy konferenciát tartottak, három a XXII. kongresszus anyagával foglal-St.sz. 533/1962. K,35.pl*-ban.Sokszorosítást eng.:Dr,Madácsy László dekánh.