Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. június 27., VII. rendes ülés
A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezései alapján az VTéves hallgatók gyakorló évüket a gyakorló gimnáziumban és gyakorló általános iskolában töltötték, A beosztásokat olymódon végezték az iskolák,a Tanárképző Tanács irányításával, hogy a hallgatók féléves váltással egyik szaktárgyukat a gimnáziumban, másik szaktárgyukat pedig az általános iskolában hospitáltdk, illetőleg tanítottak. A jelöltekkel való foglalkozás pedagógiai, nódszertani kérdésoit -figyelembe véve az előző óv tapasztalatait is r a Neveléstudományi Tanszék a tanév elején tartott megbeszélésen vitatta nog a szakvezető tanárokkal. A tanév közben is sor került egyes - a jelöltekkel való foglalkozás terén tapasztalt, főleg a tanítási munka értékelését érintő - problémákat megvitató megbeszélésre, A tanárjoIbitek fél-fél éves munkatorv alapján végezték iskolai gyakorlatukat, így biztosítani tudtuk a tanítási, az osztályon- és iskolán kívüli oktató-nevolő munka egészének megismerését, az oktató-nevelő munkához szükséges készségek, jártasságok, tájékozottság megszerzésének tervszerűségét. Tapasztalataink szerint a jelöltek munkatarvei reálisak, végrehajthatók voltak, túlterhelést nem jelenthettek. E tanévben már sikerült helyes szervezéssel egy-egy szabad napot vagy legalább szabad délelőttöt biztosítani hetenként a hallgatóknak. Heti óraszámuk 16-18 között mozgott, az I. félévben 2o-28, a II.félévben 14~18 tanítási órát tartottak a tantárgy heti óraszámától függően. /A II,félévben került sor a külső iskolai gyakorlatra, ahol még 8-lA- tanítási órát tartottak a 3 hót alatt./ Az óralátogatásokhoz, valamint a tanitási órák elemzéséhez a szakvezető tanárok szempontokat adtak, A jelöltek óraelenzési készségét jelentősen fejlesztette az az oljárás, hogy kezdetben csak speciális szempontú elemzéseket végeztek és fokozatosan tértek át a komplex óra©lenzésekre. Véleményünk szerint a tanév során jelentős lépést tettünk előre © téren, aminek okát a szakvezetők alaposabb előkészítő munkájában, illetőleg a hallgatók raagasabbszinvohalu, szilárdabb pedagógiai felkészültségében kell látnunk. Egyöntetű az a vélemény, hogy a hallgatók politikai, ideológiai felkészültsége, tájékozottsága megfő lelő. Tanitási gyakorlati munkájukat a dialektikus materializmus szellemében végezték, szocializmust épitő társadalmi rendünkhöz való hűségük, állásfoglalásuk a tanulókra a meggyőzés erejével hatott, gondolkodásuk és eljárásuk a felmerült kérdésekben természetesen viszonyult társadalmi rendünkhöz. Ideológiai, politikai jsmorotoikwt azohban -főleg kezdetben és az általános iskolában -non tudták megfelelően, n tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten átadni. Ez a tény elsősorban a szakmódszertani oktatás jelenlegi helyzetére -tartalmára, színvonalára, módszerére- vezethető viszsza. Úgy gondoljuk, hogy az egyetemi szaktárgyi oktatás keretében adódó lehetőségek /szemináriumok, viták stb./ tervszerű kihasználása is jelentősen hozzájárulhatna hallgatóink o téren való fejlődéséhez, úgyszintén a nevolésolnéloti előadások keretében is részletesebben kell kitérnünk a világnézeti, politikai nevelés kérdéseire. A következő években pedig a szakvezető tanárok figyelmét is fel kell hívni arra, hogy o kérdéssel még behatóbban foglalkozzanak az előkészítések és órnelonzósek során. Csak ilyen sokoldalú előkészítéssel érhetjük el, hogy a hallgatók nár a gyakorló évben a tanítás anyagán keresztül, minden eröltozettség nélkül formálják a tanulók tudományos világnézetét, ill.tanítványaik értelmi fejlettségének megfelelő szinten nyújtsanak számukra ideológiai, politikai ismereteket. A Kar hallgatóinak szaktárgyi felkészültsége általában Jónak nondhatő. Az V» évos hallgatók iskolai gyakorlatra. St.sz. 39^/1962, K.5o.pl.-ban. Sokszorosítást eng.: Dr.Madúesy László dékánhelyettes.