Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. június 27., VII. rendes ülés

A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezései alapján az VTéves hallgatók gyakorló évüket a gyakorló gimnáziumban és gyakorló általános iskolában töltöt­ték, A beosztásokat olymódon végezték az iskolák,a Tanárképző Tanács irányítá­sával, hogy a hallgatók féléves váltással egyik szaktárgyukat a gimnáziumban, másik szaktárgyukat pedig az általános iskolában hospitáltdk, illetőleg taní­tottak. A jelöltekkel való foglalkozás pedagógiai, nódszertani kérdésoit -fi­gyelembe véve az előző óv tapasztalatait is r a Neveléstudományi Tanszék a tanév elején tartott megbeszélésen vitatta nog a szakvezető tanárokkal. A tanév közben is sor került egyes - a jelöltekkel való foglalkozás terén tapasztalt, főleg a tanítási munka értékelését érintő - problémákat megvitató megbeszélés­re, A tanárjoIbitek fél-fél éves munkatorv alapján végezték iskolai gyakor­latukat, így biztosítani tudtuk a tanítási, az osztályon- és iskolán kívüli ok­­tató-nevolő munka egészének megismerését, az oktató-nevelő munkához szükséges készségek, jártasságok, tájékozottság megszerzésének tervszerűségét. Tapaszta­lataink szerint a jelöltek munkatarvei reálisak, végrehajthatók voltak, túlter­helést nem jelenthettek. E tanévben már sikerült helyes szervezéssel egy-egy szabad napot vagy legalább szabad délelőttöt biztosítani hetenként a hallgatók­nak. Heti óraszámuk 16-18 között mozgott, az I. félévben 2o-28, a II.félévben 14~18 tanítási órát tartottak a tantárgy heti óraszámától függően. /A II,félév­ben került sor a külső iskolai gyakorlatra, ahol még 8-lA- tanítási órát tartot­tak a 3 hót alatt./ Az óralátogatásokhoz, valamint a tanitási órák elemzéséhez a szakvezető tanárok szempontokat adtak, A jelöltek óraelenzési készségét jelentősen fej­lesztette az az oljárás, hogy kezdetben csak speciális szempontú elemzéseket végeztek és fokozatosan tértek át a komplex óra©lenzésekre. Véleményünk szerint a tanév során jelentős lépést tettünk előre © téren, aminek okát a szakvezetők alaposabb előkészítő munkájában, illetőleg a hallgatók raagasabbszinvohalu, szi­lárdabb pedagógiai felkészültségében kell látnunk. Egyöntetű az a vélemény, hogy a hallgatók politikai, ideológiai felkészült­sége, tájékozottsága megfő lelő. Tanitási gyakorlati munkájukat a dialektikus materializmus szellemében végezték, szocializmust épitő társadalmi rendünkhöz való hűségük, állásfoglalásuk a tanulókra a meggyőzés erejével hatott, gondol­kodásuk és eljárásuk a felmerült kérdésekben természetesen viszonyult társadal­mi rendünkhöz. Ideológiai, politikai jsmorotoikwt azohban -főleg kezdetben és az általános iskolában -non tudták megfelelően, n tanulók életkori sajátossá­gainak megfelelő szinten átadni. Ez a tény elsősorban a szakmódszertani okta­tás jelenlegi helyzetére -tartalmára, színvonalára, módszerére- vezethető visz­­sza. Úgy gondoljuk, hogy az egyetemi szaktárgyi oktatás keretében adódó lehető­ségek /szemináriumok, viták stb./ tervszerű kihasználása is jelentősen hozzá­járulhatna hallgatóink o téren való fejlődéséhez, úgyszintén a nevolésolnéloti előadások keretében is részletesebben kell kitérnünk a világnézeti, politikai nevelés kérdéseire. A következő években pedig a szakvezető tanárok figyelmét is fel kell hívni arra, hogy o kérdéssel még behatóbban foglalkozzanak az elő­készítések és órnelonzósek során. Csak ilyen sokoldalú előkészítéssel érhetjük el, hogy a hallgatók nár a gyakorló évben a tanítás anyagán keresztül, minden eröltozettség nélkül formálják a tanulók tudományos világnézetét, ill.tanítvá­nyaik értelmi fejlettségének megfelelő szinten nyújtsanak számukra ideológiai, politikai ismereteket. A Kar hallgatóinak szaktárgyi felkészültsége általában Jónak nondhatő. Az V» évos hallgatók iskolai gyakorlatra. St.sz. 39^/1962, K.5o.pl.-ban. Sokszorosítást eng.: Dr.Madúesy László dékán­helyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents