Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. június 27., VII. rendes ülés
o / •">s Tanitásaik során tárgyi tévedés nem fordult ölő, nehézséget csupán az okozott, hogy nem ismerik az iskolai tantervet és tankönyvi anyagot. A tanítás anyagának kiválasztásában, annak térjodelmében és mélységében mutatkoztak hiányosságok. A tudományosság követő Idényének eleget tettek, azonban kevésbé igényesek az anyag színes,eleven élnényszorü előadását illetően, Néhány hallgató helyesírási készsége gyenge, s nyelvtani elemzési készsége is sok kívánnivalót hagy maga után. A hallgatók elméleti pedagógiai felkészültsége általában megfelelő. Érthetően kezdeti nehézséget jelentett elméleti ismereteik gyakorlati alkalmazása. A gyakorló iskolák -helyesen - a pedagógiai tudatosság fokozása érdekében kezdetben lélektani, nevelési, didaktikai, módszertani megfigyelési szempontokat adtak a hallgatóknak. Ezzel a módszerről jelentős eredményt értek el. A hallgatók tanítási munkájában mindinkább megfigyelhető volt a tervszerűség, a tudatosság, s mind kevesebb a spontán nevelői tevókonység. Úgy véljük, hallgatóink egy biztos alappal rendelkeznek e téren és erre ax alapra épitve megfelelő nevelőközösségben értékes nevelői'egyéniséggé fejlődhetnek. A munka során szerzett magabiztosság eredménye, hogy a hallgatóság az előírtnál több iskolai kötelezettséget is vállalt. Többen zárótanitdsuk után is kértek tanítási lehotőséget, sőt a téli szünetük alatt is többen tanítottak. A gyakorló iskolák egybehangzó jelentése és saját tapasztalataink alapján is rá kell mutatnunk arra, hogy a szakvezetőknek igen sok időt kellett forditaniok a hallgatók szakmódszertani ismereteinek ' bővítésére,illetőleg a hiányosságok pótlására. Javasoljuk főhivatású notodikus megbízását a magyar nyelv- és irodalomtanítás módszertana oktatására.Felül kell azonban vizsgálni valamennyi szakmódszertani tárgy tematikáját és sürgetni kell a korszerű jegyzetek elkeszitusét is. Tapasztalatunk szerint a jelöltek kivétel nélkül szeretik pályájukat, leendő hivatásukat. Lelkesen és szorgalmasan készültek óráikra, na órán kívüli nevelő munkára. Szivesen tanítottak az általános iskolában is. Magatartásukra jellemző a gyermekek iránti szeretet, érdeklődés /sokan hospitáltak az ált.iskola alsó osztályaiban is/f a pontosság, a szakvezetők iránti tisztelottudó viselkedés. A tanítási órákon kívüli foglalkozásokon is hasonló volt lelkesedésük és szorgalmuk, Bekapcsolódtak az ifjúsági szorvezet munkájába, a tanulószobai felügyeletbe, szakkörök munkájába, megtekintették a napközi otthonokat, a gyakorlati foglalkozásokat. Ezen kivül számosán önként vettek részt a tanulók társadalmi munkájában, vállalták a felügyeletet az iskolai kirándulásokon, uozilátogatások alkalmával, stb, Összegezve megnyugtatónak mondhatjuk a hallgatók nevelői hivatástudatának színvonalát. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a Il-III.éven végzett szakmai gyakorlatok éa az V.éves hallgatók iskolai gyakorlata szükséges és nélkülözhetetlen része középiskolai tanárképzésünknek. Az elmondottak alapján is javasoljuk, hogy kísérleti jelleg helyett most mar tegyük állandóvá ezeket a gyakorlatokat s várjuk meg amíg néhány évi tapasztalat felhasználásával tökéletesíteni tudjuk a szervazési formákat és módszereket. Szege d,1962. május 5. A tanszékvezető megbízásából: Dr. Duró Lajos s,k. docens-6-St.sz.395/196t. IC.50 pl.-ban.Sokszorositást eng.:Dr, Madácsy László dékánhelyettes. i
