Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. június 27., VII. rendes ülés

koncentráció» az ált.didaktikával való kapcsolat mellőzését sem. A gyakorlattal való szorosabb kapcsolatot jelenti csak» s állítólag hallgatóink is szívesen fogadták.

kötelességemnek tartom e módszer nehézségeit is megmutatni. Mivel Így nem általánosságban» hanem az egyes osztályok konkrét tananyaga alapján vizsgáljuk mind a történelmi fogalmak, törvényszerűségek tanítása» mind a velük kapcsolatos nevelési problémákat» e módszerrel egy* egy osztály tananyagának vizsgálata a minimum 3*4 órát igényel. Teljességre még Így sem törekedhetünk. Ez a módszer a többi tantár y módszertanánál nem is alkalmazható» az egy magyar irodalomtörténet kivételével, ^ bár annál is szükségszerűen módosítani kell ezt a módszert. Meg kell jegyezni azt is, hogy ennél a módszernél a heti 1 6 történeti szakmódszertana bizonyos fokig kevésnek is látszik a IV.évfolyamon, ahol rövi- - ditett félévvel van dolgunk. Különösen akkor, ha ások szünet jön közbe, mint a múlt félévben is. Az óraszám felemelésére viszont semmi lehetőség nem látszik.Ez az uj módszerét amelyet kísérletképpen alkalmaztunk, ép az anyag időbeosztása miatt gyakorlati tapásztálatokkal szolgált. Mivel ez a módszer sem zárhatja ki, mint említettem, bizonyos alt. didaktikai problémák tárgyalását, ezeket a jövőben rüvidebben kell tárgyalni, mint ón tettem. Pedig ezek is szorosan a történelemhez, mint Iskolai tantárgyhoz kapcsolódnak. Gondolok a történelem tantervére, a tananyag kiválasztásának kérdéseire, amelyek a történelem esetében igen nagy változáson mentek át, illetve mennek a reform során, s ép ezért elengedhetetlen, hogy behatóbban foglalkozzunk vele.- Gondolok azután olyan gyakorlati kérdésekre, mint a szemléltetés, a szakkörök, a helytörténeti anyag szerepe stb., amelyek igen fontosak a történelemnél.

Ugyanakkor a fogalmak kialakításának bemutatása,pl. a rabszolgatar— tő rendszer, vagy a kapit.termelési mód kialakulásának kérdései sem olyan közvetlenül oldhatók meg a történeti szakmődszertanban, mint pl. a latin nyelv tanításának szakmódszertanában az accusativus, cum infinitivo tanitasanak kérdéséi. Olykor az egész évi anyagot figyelmesen át kell vizsgáltatni aetSuíókkaíOSy * f°SaloBmak mikor “ilyen uj jegyét kell megismer-Jtfagy nehézséget jelentett, s jelent a jövőben is, a központi jegyzet hiánya. A Vas Károly-féle jegyzet all egyedül rendelkezésre a történelemtanítás módszertanából. Ez a jegyzet bár felvet középiskolai problémákat is, konkrét anyaga zömmel az altalános iskolára támaszkodik.

Az uj középiskolai refoiatanterv, amely a nyáron kerül csak a kezünkbe, ismét lényegesen újat jelent majd a történeti szakmódszertan vonatkozásában is, hiszen a középiskolai történelem tananyaga is lényegesen módosulni fog, mert sok ázsiai és af^rikai ország története is szerepelni fog benne, amelyekhez még az egyetemen sem szereztek tanárjelöltjeink megfelelő ismereteket.

összegezve: a történeti szakmódszertani előadások az elmúlt évben tehát erősen kísérleti jellegűek voltak. Bár a középiskolai tanterv alakítja ki véglegesen a tematikáját, mégis részben a kari ülésnek is el kell döntenie, hogy ajövőben a történeti módszertani előadások, melyik formáját tartja megfelelőbbnek és alkalmazandónak.

* 2 -Szeged, 1962 junius hó

Medzibrodpzky Endre adj onktus