Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. április 18., V. rendes ülés
-5-tanfolyam megszervezése.Megítélésünk »serial a folyawat-o« tanulás igy nag az eddiginél is kevésbé biztosítható, továbbá a leveles* hallgatóknak a nappali tagozat szorgalmi idejében történő ellátása és szálláshelyük biztosítása ez idő szerint Szegeden megoldhatatlan. Nyári tanfolyam Bögszejrvozásőre lehetőség ran a német szakos levelező hallgatók esetében. Kérjük s» öermán Nyelvek és Irodalmak Intézetét,hogy ezt a kérdést tegye megfontolás tárgyává, hogy amennyiben a nyári tanfolyam raegronde 24380 mellett dönt, a kellő intézkedések időben meg tétessenek. A többi idogen nyelvszakon a hallgatók-minimális létszáma miatt nyári tanfolyam rendezése nem lehetséges. A fenti a-c pontok alapján világosan kitűnik, hogy a német szakot kivéve, ez idő szerint a levelező hallgatókkal való foglalkozás szervezeti elmélyítésére a rendeletileg előirt és egyéb objektiv lehetőségek nincsenek meg. E mellett nem hallgatható el az sem, hogy a szubjektív személyi feltételek is hiányoznak: Karunk oktatói a levelező oktatás eddigi feladatait is jóformán társadalmi munkában a normákon felüli óraszámban látták el, A levelező hallgatók képzésének további problémája az iskolai gyakorlat magszervezése és biztosítása azok számára, akik tanári oklevelet kívánnak szerezni. A Szegeden vagy a környező helységekben működj, valamilyen nevelői diplomával már rendelkező végző hallgatók esetében komolyabb problémák nem merülnek fel; bonyolultabb a helyzet a távolabb lakók esetében. Úgy gondolom, hogy ha azonos minőségű nevelői diplomával rendelkező és már tapasztaltabb pedagógusról van azó, a tanitási gyakorlat az igazgató személyes irányítása 6s ellenőrzése mellett a végző hallgató iskolájában is engedélyezhető, azonban a gyakorló tanárjelöltet még ilyen körülmények között is a szakvezető tanárnak egy-kot alkalommal meg kellene látogatnia. Nem tekinthetünk el azonban a tanítási gyakorlatnak az egyetem székhelyén történő megszerzésétől abban az esetben, ha a levelező hallgató nem rendelkezik a megfelelő nevelői képesítéssel. Itt kerül sor annak a bejelentésére, hogy a Művelődésügyi Minisztérium már említett leiratában engedélyezi előadói oklevél kiadását azok szamára, akiknek hivatásuknál fogva van szükségük az egyetemi végzettség megszerzésére és nem óhajtanak tanári pályán működni, A leirat vógrehajtása során merül fel az a probléma, hogy az előadói okiéról megszerzésére törekvő hallgatókat föl lehet menteni nemesak az iskolai gyakorlat, ha*om a pedagógiai tárgyak tanulása alól is. Ez utóbbival kapcsolatban azonban megfontolást érdemelne az, hogy mig a2 iskolai gyakorlat, és igy az előadói oklevél mellé a tanári diploma utólag is megszerezhető, a pedagógiai tantárgyak mellőzése a tanári diploma esetleges későbbi megszerzésének is akadályává válik. Célszerűnek látszik, hogy ebben a kérdésben a kari tanáes foglaljon állást. Hasonló jellegű probléma a főiskolai -oklevéllel rendelkező, de tanulmányaikat azonos szakon folytató levelező hallgatók tanulmányi idejének meghatározása. Ilyen esetekre leginkább magyar és történelem szakosok esetében került sor, anikoris őket a 6 éves képzés negyedik évére, azaz az I. szigorlat utáni időszakra vettük fel, és egyes résztárgyakból /logika, bevezetés az irodalomtud«mdnyba, bevezetés a történettudományba, finn nyelv, a magyar nyelv finnugor elemei/ különbözeti vizsga letételét irtuk elő. Ez a megoldási mód azért is látszik megnyugtatónak, mert igy a világnézeti nevelés szempontjából döntő újabb és legujabb-kori anyagrészek tanulását segítjük elő. Problematikus a pedagógiai tárgyakból szerzett végzettség értékelése és hasznos lenne, ha a Neveléstudományi Intézet e kérdést megvizsgálná. St,sz.176/1962. K.80 pl.-ban. Sokszorosítást eng. :J)r.Madáesy László dákánhelyette
