Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. március 14., IV. rendes ülés
v>* Ugander József prefesscor besaánolóje. 5f. Krajkó k\ärt* aäj.,as intézetvezető helyettese ft« intését sunkft'" Rrsaifcözt ember i-po)iUkai szen/pontból Keserű Mlint mellett ft leg•siUrdabb, leghippdtsbb egyéniaég. Oktató munkáját kifogó st*lärm 1 vigil - esak módszertani romi ko 4 »ban tsorul egyenletesebb segítségre* Md szaktudományos műnké.Iát illeti, lassan halad «lire, de bitten* ságesan, s since kétségünk afelől, hogy “ha egy évi alkotó szabadságot kap, melynek feltételeit biztosit»/! i tudjuk * kandidátusi dis«*ertá* sióját határidőre is »ikerrel fejezi be • adj* le* 19^0-tól le ve lesd * szirén*, de műnké jában, ami ft módszertani alapvonalakét • ftt axgraggytijtéft mennyiségét illeti, Jelentlsen előrehaladt. Eddig »ionban nagyon keveset publikált, kutatómunkáját s Írói tevékenységét nehézkes Iran* centráeio és túlzott aggályosság jellemzi. ás említett fogyatékosságok jaw részt olyan objektiv természetű akadály oktatásból erednek, mely nyomot hagyott Krajkó szubjektív munka“ lendületén is és amely csak bizonyos vis»»tekinti»sei érthet® meg. Elsősorban as okozott nehézé get, hogy /'rajkó * akinek felkészültségét, munkabírását, emberi “politikai szilárdságit w*r ismerték - úgy került vissza 1958-ban as egyetemre, hogy alig a lkezdett tanársegédi munkája után hat évi más természetű és fontos tevékenysége teljesen elszakította as irodA ©»történeti kutatómunkától t a szervezett pedagógiai gyakorlattól. tulajdonképpen élőiről kellett kesdcnie as irodalomtörténet tanulmányod sát* Dicséretére szolgál, bogy komoly párt megbízatásai mail ott Is randa se re «an a elraály ültén dolgozta be la magát szakterületé“ be,hogy Juhász Gyuláról készült doktori értekezése nemcsak hass no« munka volt, hasam olyan további vizsgálatokra, részletkutaté»okra csábította érdeklődését, melyek mind a Juhász Oy. műnké közöm ség ellátásában, mind a később realizált tanulmányokban jól voltak értékesíthetők. Így karül a közeljövőben kiadásra Juhász #y. 1919-ben c. dolgozata a Juháss emlékkönyvben - es a dolgozata la korábbi eredmények kiszélesítéséből, továbbítjle* léséből származott. A Juhász 3y. témán belül elérte munkájának egészséges folyamatosságét-ugyanéikor 19^0 tjt, Király Istvánnal, aspiránsve tető j éval egyetértésben magasabbrendü, elvileg fontosabb témának kidolgozásába kezdett* az Ady körüli viták feldolgozásába* A Juh* s üy.témát úgyszólván felélte, esek részlatfeládátok borozgatására tért vissza hozzá: a témaválté • pedlgas eszmai, esztétikai, irodalomtörténeti igényesség további növekedését is magával hozta* 1$£Q óta egyenletesen, jó mennyiségű eredményekkel készíti a19 ezt as Ady “vitákról szóló kandidátusi értekezését* Mennyiségi eredmények és módszertani biztonság: az a két tulajdonsága tűnik ki as Ady verseknek a lágy* Klasszikusok torosat számára való sajtó alá rendezéséből, mályvák során komoly «Övegkrltikai feladatokat kellett elvégeznie, továbbá a kb. 5 iv terjedelmű jegyzet apt» rá tusból, mely az Ady versek keletkezését, tárgyi vonatkozásait világítja meg. is a szövegkiadói munka egészségesen építi alá az Ady vitákra vonatkozó kutatásait* 19&9*3o-ig 8-lo folyóiratot teljesen átvizsgált s a talált anyagot összegyűjtötte; hogy disszertációja első fejezetének előfej Imazvényét elkészíthesse, 1923~94~lg ke“ re* tmetszetileg is feldolgozta as irodalmi életet, az irányzatokkal együtt, vagyis Anyaggyűjtését a téma jó egybarsadr*szében teljessé tette e minden irodalomtőrténeti vonatkozásban kiegészítette, $ssre első