Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1960. szeptember 28., I. rendes ülés

szakok reform Javaslatainak ki dől (ozására kórunk fel. kéri & tan ezé kék seitségát a reformbizottság és e ssaktoizcttBáf Ok munkájához. Helyesnek tartaná ezzel kapcsolatban, ha gyakorló iskolánk v zető téri árainak véleményét is magiamerhetnénk., miben látnak hiáayo ságOt, javítani való tanárképzésünkben.

2. / Az eddigi felszólalások foglalkoztak ugytua a gyakorlati képzó a egyes kérdéseivel, úe a hallgatók fizikai munkájáról alig esett ezó. Az egyetuni hallgatók által végzett fizikai munkát helyesnek, nevel5 értékűnek tartja, de úgy gondolja, hogy ezt nem kampányszerűen, - és főleg nem a hallgatók szorgalmi, tanulási idejének rovására - kell megszervezni. Véle lénye szerint egyelőre a nyári építőtáborokban való részvétel nagyobb arányszámát kellene elérnünk.

3. / A ma, yar nyelvészeti oktatás a tavalyi ta év óta uj tanterv szerint folyik, bz a tax terv már abban a szellemben fogant, hogy az egyetemi oktatás közelebbi kapcsolatba kerüljön ez életben a h; JLlgc tókra váró feladatokkal. A magyar nyelvészeti oktatás reformje abból a célkitűzésből indult ki, hogy

a nyelvészeti előadások ée gyakorlatok a mai tm yar nyelv magas színvonala ismeretére neveljék a hallgatóságot, hzért kapott helyet több olyan stúdium is a tm tervben, amely ecdig háttérbe szorult az egyetemi oktatásban /pl.Stilisztika, nyelv. tud. történet/. A magyar nyelv tud ományi tan terv tehát lényegében mai cél itűzéseinknek megfelelő iránybun alakult, s ezen az úton még tóváeb haladhatunk.

Különösen áll ez az egyetemi í'inugor nyelvészeti oktatásra, amply jelenleg az ország különböző egyetemein/ különböző módokon valósul meg. Igen hasznos leime, he a fim# or nyelvészet egystCilii előadói közös megbeszéléseken tisztázhatnán&tc sgy sor problémát.

A finnugor nyelvészeti ok te tás célját abban látja, hogy érzékelte sük előadásainkon a fejlődésnek azt a na y útját, amelyeket nyelvünk a finnugor köz sségből történt kiválása ó «a. megtett* Azt a dialektikus mozgást kell ábrázolnunk, amely e nyelv fejlődéeében taptfthető ki, e nem az egyes finnugor nyelvek részletproblémáiban keal elmerülnünk. Hcd Igatóinknak meg kell ismer ni ök a be yar nyelv rendszeré; ek, szók és ideiének firm-