Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. november 3., II. rendes ülés

és tapasztalnia a marxista szemléletmód és módszer tudományos fölényét az idealizmussal szemben. Ha a tanár csak a szaktudományán kiv&l pártos, Ha nem képes tudományát és a pártosság elvét összeegyeztetni, szavai frázisként fognak hatni a halig t óságra.

Tanszékeink egyre inkább ''*>tják a marxizmus és a tudomány szerves egységét. A Régi Magyar Történeti Tanszék igy foglalja össze példaadó módon az egyetemi előadással szemben támasztott világnézeti köve telmény eke t:

"á legf onto sa.bb az előadások pártos állásfoglalása; apártosság nem merülhet ki az ellenséges nézetek leleplezésében és cáfolatában, hanem a negatívumokon túlmenően positiv állásfoglalást is kell nyújtani, meggyőzően és magas színvonalon ki kell fejteni minden kérdéssel kapcsolatban a tudományos, marxista megoldást, e megoldásnak szubjoktive is meggyőzőnek kell lennei, tehát a hallgató érezze, hogy az előadó maradéktalanul hiszi és v .11 ja, amit mond, ugyanakkor objektive is meggyőzőnek kell lennie, tehát nem elégedhetünk meg elvi deklarációkkal vagy a klasszikusok, citá xmainak felvonultatásával, hanem a konkrét hazai forrásanyag bizonyító lényeivel kell a pártos véleményalkotást alátámasztani.11

5./ Világnézetének teljes kidolgozása, egy-egy világnézeti kérdés minden oldalról való élfogu?/itlan negvizogílágo, az igazság keresése á tudomány embere és az ifjúság nevelője számára erkölcsi kötelesség, lelkiismereti kérdés. A marxizmus tanulmányozásának ebből a kötelességérzetből, tehát belső igényből, szükségletből kell fakadnia.

0./ A marxista világnézeti meggyőződés alapvető, de nem elégséges feltétele az eredménye? vllágiézoti ráhatásnak, nevelésnek, flnie kell a tanárban a pedagógiai szenvedélynek is, vágynia kell arra, hegy hatást gyakoroljon a hallgatókra. .képzelhető/lysn marxista szaktudós, aki csak a tudományiad velós t érzi > tatásának, és még az előadásra való kötelezettséget is kelletlenül tel0asiti. Az ilyen, bár marxista, nem fogja világnézetileg kielégítően formálni az ifjúságot, mert nem él benne a meggyísődés, az ifjúság leikéhez kapcsolódás szándéka.

7./ Az az egyetemi tanár., akiben kialakult a pedagógiai gondolkodás, magához akarja kapcsolni hallgatóit, tudni kívánja, mi foglalkoztatja őket. a világnézeti meggyőzés nyilvánvalóan csak akkor lekészült 4o példányban, lehúzást engedélyezte Bíró János kari titkár 7315 sz. alatt.