Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. november 3., II. rendes ülés

y/t

\

2. napirendi pont: A világnézeti neve* léssel kapcsolatos problémák megvitatása. /Jelentés mellékelve,/

Ágoston György megjegyezni kivánja, hogy az összesíteni jelentés nem tudta feldől,

gozni minden tanszék problémáját, mert a tanszékek fenti kérdéssel foglalkozó megbeszéléseik jegyzőkönyvét nem minden esetben juttatták el hozzá időben.

Dekán véleménye szerint elvi szempontból a'Jelentéshez nem kell hozzáfűzni semmit, mert az tartalmazza az összes elvi mozzanatokat, Az általános elvek gyakorlati végrehajtására kell sornak kerülnie. Helyes volna, ha a tanszéki részjelentésekből olyan mozzanatok kerülnének tárgyalásra, amelyek a többi tanszékek szempontjából is hasznosak lennének.

Mérei ft.yula vélemánye szerint a jelentés lnkálti arról beszél, hogy mit kellene tenni nem pedig arról, hogy mik az eddigi tapasztalatok. A jelentésben kevés a konkrét anyag, ami annak a következménye, hogy a tanszékek nem adták időben jelentéseiket.

Szerinte helye9 lenne azt megvizsgálni,hogy a jelentésben említett módszerek mennyire nyertek, vagy nem nyertek alkalmazást.

Igen lényegesnek tartja a jelentés oild-al 3* pontjában foglaltakat, mely szerint "Aki nem szembesíti a marxizmus tanításaival a régi polgári neveltetéséből származó idealista nézeteit... azon csak ráaggatott kjll. au diszitmény lesz a marxizmus, de nem másokra id Ható, kisugárzó meggyződés.”

Az 1. oldal 2. pontjában a jelentés arról beszél, hogy "Nem volt még olyan állam a történelem során, amely ne azt irta volna elő a nevelőknek, hogy a neki megfelelő, az ő érdekeit kifejező ós védő ideológiát oltsák az ifjúság leikébe,"

A 2. oldal 3. pontjában pedig arról, hogy a proletárdiktatúra állama is joggal megkövetelheti, hogy az egyetemeken a marxista szellemű világnézet hassa át az oktató-nevelő munkát. Az ilyen egymás mellé állít ássál nem tud egyetérteni, mert nem lehet egyenlőségi jelet tenni a burzsoá és szocialista állam között. Az előbbinél ugyanis a kisebbség diktatúrájáról van szó a többség felett, az utóbbinál pedig a többség diktatúrájáról van szó a kisebbség felett.

A 2. oldal 5. pontja relativ igazságot takar ebben a megfogalmazásban. Ugyanis a maga idején a polgárság is a társadalmi haladás pártján volt, mégsem Jutott az igazság birtokába.- 3 -