Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 15., II. rendes ülés

7./

iH

borzalmas ▼•It a dolgozók szempontjából, de beszélni kellett vein* arról is, hegy bnrz»lm*ff*bb minden kerábbi háborúnál méreteit, öldöklő fegyvereit, tartósságát, pusztítását tekintye.

6./ Nagy a Irt. annak igazolására, hogy • munkásaié ztekr&ciát

a gyarmatok lakosságának fokozott kirablása és kizsákmányolása révén hozzák latra, a jelenről szólva Anglia. - xadia viszonyát hozta fel. Később ugyan ut^lt arra, hogy a borzai

nem

lényegében _ ___ _ ...___ ,-— fizetésére nézve a klasszikus példát helyesebb lett vlna

a jelenre vonatkozóan az USA-ból venni.

Vált még két pontatlan a eg fognia ázás. Említette az előadó, hegy az USA-ban a létminimum 75 dellár, de nem mendts meg, Újhegy mennyi időre, valamint »zt mondta, hogy Indiában 1 munkás 1 év alatt keres annyit, cint mdiában 1 munkás, do ugyancsak nem mondta meg, hogy mennyi id íj alatt.

li. Módazertani kérdések.Dani elvtárs előadása nagyon tömör, tételszerű, hiányzik bel le az elsőéveseknél különösen fontos magyarázó jelleg.

Az olőadáo nem oldja fel saját szamaival az előadás leirt szövegét, hanem: a megértetés kedvéért az állandó ismétlésekhez fflyamedik. Előadása különben kiválóan jegyezhető, az előad0 lassan és tagolton beszél, talán tulságesan is lassan, a hallgatóknak ugyanis rendelkezésükre áll a pelltiksi gazdaságtan tankönyv. Az° előadás teljes szövege meg veit Írásban; ha az előadó elykor elszakadt az irett szövegtől, ilyenkor fogalmazása nem mindig volt pontoa, félreértésekre adott okot. Az olőadáo tézis-szerüségéből folyt, hogy a hallgatók mindent le akartak jegyezni. ■ mivel oz nem sikerülhetett, egyesek hajmeresztő badarságokat Írtak öaszo. Szekeresné elkérte egy hallgató jegyzetét, és az ▼olt » tapasztalata, hogy teljoaen hauia, téves tételeket irt fel magának kiragadett szavak alapján, amelyeknek néha semmi értelmük sem veit.

Nagy Szilveszter elvt. előadása a túlnépesedés, a munkásssztály abezalut és relativ elnyamoradásárÓI módszertani szempentból lényegesen jobb veit. Élvezetesen, nem egy esetben szemléletesen es csaxnea végig szabadon beszelt,- néhány nyelvbotlástól eltekintve egeazon élvezhető formában. Helyes lenne, ha atilusa csiszolása mellett gondolna arra is, hagy az idegen neveket és kifejezéseket minden alkalommal felírja a táblára, s vigyáznia kell arra, hogy a táblára véletlenül •« kerüljön helytelen felírás, ahogyan az említett óráján történt, «mikor Malthus novét így irta: Malthuis.

III. Az előadások nevelő hatása.Dani elvtár» előadásai igen legikusak, éa ebből a szempontból feltétlenül hmxx gmndelkedáara nevelők voltak. Hiányzott azonban az előad.ásakból, különöse» az elsőből a hallgatók érzelmeire való apellálás. »mire pelett volna ilkaloa, főleg akkor, amikor » tőkés személyéről beszélt. A rendkívül vérszegény, bálr precíz meghatározást egy-két percnyi időtartamban ki lehetett volna égé-, ozitani úgy, hogy az s néhány mondat a tőkéo «ssoggyülöltet ásét szolgálja. J természetesen nem a jelzők halmozására, hanem