Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 15., II. rendes ülés

- 4 -lr ^c it inkább esy-két kenkrét péli» felemlít ése által • / - Jebb veit az érzelmi neveié« szempentjából aáseáik eléaáéss, *— mely témájánál feffva is megkönnyíti ezt » felaáatet. Ez »z előadás is lehetett vein» »zenben plasztikusabb, hatásesabb aek szempentból. - Általában az mutatkezett meg Dani elvtára óráin, hegy nagyen kevéssé mer önálló ezempentekat, illuszt­rációs anyagét felhasználni és nagyen mereven köti magát a tételes anyaghez. Semmiképpen nem menne a tuáemányesság re­­vására, ha"igyekeznék színesebbé, élvezetesebbé tenni előadá­sait és aheIpán anyag úgyszólván megkívánja, akár szepire­­dalmi része&t is felhasznáIhatna. /Pl. a munkabér meghatá­­rezásánál idézhette valn» József A. méhány sarát, és biztes, hegy a hallgatók jebben megérthették vélné a kérdést./ Egészén más jellegű veit Nagy Sz. elvt. órája. Természetesen a téma nagy mértékben megkönnyítette különö­sen az érzelmi nevelés lehetőségeit, de az előadás ugyanakker jó felépítésű is veit, legikus is v«lt.öD*ég személyes ta­pasztalatait és értesüléseit is felhasználta arra, hegy egy­­egy kérdést megmagyarázzen, bizenyitsen, hegy a tételeket közelhezza és megértesse, vagy elfegadtassa a halgatokkal. Igen ügyesen utalt pl. a jelenlegi tömeges visszatérésre a nyugati államekból, ami orra mutat, hegy a prelegált nagy jólét a valóságban kissé másként mutat. Felhasználta egy ismerése levelet annak igazalásár», hegy Franoia-erszágban a lakásviszenyek, a közmüvek drágasága,^ stb., mennyire meg­nehezíti a delgezók, diákek, stb. életét. ►fe>ae rnxnárxuialát ogat ás . 1*/ Í955. november 22.-én 8-lo órakor az I. éves történészek I. csoportjának politikai gazdaságtan szemináriumának té­mája annak az anyagrésznek a megbeszélése volt, amelynek az előadását előzőleg Szádeczky-Kardoss elvtárs meghallgat­ta. A szemináriumot Sonkoly Pálné tanársegéd elvtársnő ve­zette. A szemináriumvezető munkája eszmei-politikai szempontból egészében kielégítőnek mutatkozott. A szemi­náriumi foglalkozás fő kérdései úgy voltak megválasztva, hogy azok tüzetes megbeszélése a témakör leglénvegesebb tételeinek kollektiv feldolgozását hozta magával. Bonkoly­­ne közbevetett, a vita menet etét/foslyes' tffedeitfät atel vés mederbe terelni hivatott kérdési rövid összefog* l&sai a fo kérdések megvitatása után szintén egy. az anyag esz­mei-politikai mondanivalóját elég tisztán látó tanársegéd megnyilatkozásai voltak. Más kérdés, hogy az adott szemi­náriumi foglalkozás aránylag kevéssé tette próbára a sze­mináriumvezető ^tájékozottságát. A hallgatók - nem készül­vén a témakörből - mg» igen láthattak problémákatflegfel­jebb azon erőlködtek, hogy emlékezetükben mentül többet felkutassanak az előadáson hallottakból a ezt valahogy reprodukálják. 2./A szemmáriumvezetés módszere egy szokott sablont követett. A tanársegéd megmondta, melyik lesz az a két fő-kérdés, megtárgyalnak. Rövid, mintegy 5 percnyi időt adott a fo tcerdes vazlatanak írásbeli kidolgozására. Aztán egv "ref«r«ncs"-sal elmondatta azt, araxre az illető a fő-ker­­déasel kapcsolatosan emlékezett. Ezt követően előbb önkéntes

Next

/
Thumbnails
Contents