Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 15., II. rendes ülés

2

/

Bzz«l kapcsol -tban látogstáaemat követő beszélgetépünkön is az előadásán hangoztatott spon+ot védte á csak hesszsbb magyarázattal sikerült /he ugyan sikerült?/ meggyőznöm arról, hogy az Bngelstől /az Ahti-Dühringben/ megcáfolt erőszakelmélethez közelálló /hs nem egyenesen awax egybeeső/ kisérlet lenne másból, mint éppen a többlettérmék megjelenéséből, mint előfeltételtől, levezetni akarni az osztályt ár ssdslem létrejöttét”. /Szádeczky-Kardoss Samu/.

Nagy Szilveszter elvtárs #z eredeti tőkefelhalmozás idején tőkés g zdasági rendről beszélt. TIgy gondolom,

*rről egészében még nem lehat beszélni.

Azt mondotta, hegy a munkanélküliség a modern kapit.idején válik krónikussá. Helyesen: a kapitoilmans alt#Éénnál*f:leága xdején.

Tekintettel arra, hegy Nagy elvtárs igém részletseen és

w

2 •/

3./

W

5-/

Tekintettel arra, hegy hagy «ívtam igém reszxeteeen es hoszasan foglalkozott Maltnus elméletének cáfolatárai, meg kellett volna mondani, hegy miért teszi ezt* IIt Ini kellett vein« srra, hegy jelenleg a burzeeá kösgazdászek jelentékeny része magáénak vallja Mai thus reakciós tételeit, at»ak itt-ett plasztikát alkalmaz rajta.

Nagy elvtárs többek között azzal cáfolta a Mait hu. »-féle elméletet, hegy jelenleg nincs «nnyi ember, taint amennyinek a mértani h«ladványszerű szaporodás szerint lennie kellene.

Úgy gondolom, ez nem jó érv, mert azt leh<-t mondani, hogy ennek oka s Mslthus által említett szelekciós erők tsüködése; születés-szabályozás, háború, nyomor stb.

Úgy gondolom, nem veit helyes egy polgári közgazdaj^számitasa alapján leszögeznx, hegy a föld x mennyiségű meghat'- ^ rozett embert tud eltartani, tekintettel ?.rra, hegy a szaporodás lehetőségét ez időben elvileg korlátozza. Utalni kellett volna arra, hegy a termelőerők állandó fejlődése következtében /atem-eneria-felhasználás/ - nem lehet akár csak megközelítően pontos jóslásokba sem beasátk©zni erre vonatkozóan. , -bem volt eléggé bizonyító erej eü a sok igen jó példa és megoldás ^ellenére sora az abszolút elnyomorédá# tárgyalása. Nem txsztázódOtt pontosan sz a kérdés, hegy mikortól Vizsgáljuk az elnyanaredaa kérdését. A tőkés termelési viszonyok kialakulásától, vagy az ipari forradalom lejátszódása utántól?

Nem tisztázódott hhllőon, hogy milyen szerepe van a munkásosztály harcának. Hegyjui, milyen módszerekkel, milyen periódusokban kell vizsgálni ezt a kérdést? "Bár sok példát felhozott az előadó, de hosszabb távén végeredményben nert bizonyította be állításait. Egyedül a munkanélküliség szaporodása volt vitán felüli. Nem bizonyosodott be azonban, hogy a munkásosztály reálbérei valóban csekélyebbon^most, mint -lemondjuk általában a kalsszxkus kapitalizmus idején. /Gsak azt bxzenyitetta be, hegy kevesebb, mint az 193»-*s években./ "Beszélt arról, he^y a nagy kapitalista országok munkásságának, vagy munkássága egy részének életszínvonala a gyarmatok munkásságának a tanulatlan és mezőgazdasági munkások rovására nőhet bizofeyop esetakben, de nem bizonyított», hogy ez utóbbiak életszínvonala csökkent a régebbi állapotokhoz képest. Nem bizonyátstte, hogy a táplálkozási és lakásviszonyok rosszabbak lettek, csak azt igazolta példáival,hogy rosszak. A háborútól kapcsolatban hangoztatta, hegy tz milyen