Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. december 15., II. rendes ülés

I

Z3- Io -gatások alatt a hibák kijavítására. A jelentések ne csak a hibákat _ tárják fel, kellő kódon jusson tér a pozitiv oldalak kidomborítására, az órák ide-oda tologatása teljespn helytelen, a szemináriumi órák idejét le kell rtfgziteni. Általában úgy találták, hogy mozognak az órák.

j>. Szükséges, hogy a végleges jelentés szövegezésében vegyenek részt a vizsgálatban résztvevők, a kari vezetés gondoskodik sóla, hogy más intézmények ne vizsgálják felül egyidejűleg a Marxizmus- Leninizmus tanszék munkáját.

Megjegyzi, hogy az összesített jelentés az 0 saját munkája, ö maga készítette el vasárnap, hogy a Kari tanács ülése elé kerüljön.

A Kari tanács tagjai elfogadták a javaslatokat.

a Dékán rátér a vizsgákkal kapcsolatos kérdések rövid megbeszélésére.

Tettamanti; Közli, hogy a Módszertani bizottság a vizsgák előkészítésére hétfőn* vagy kedden ülést tart.

Kulcsár: A II. éves történelem szakosok ókorból már vizsgáztak. Szeretné tudni, hogy a tandíjkedvezményeket illetően, miben nyilvánul meg, hogy egy tárgynál kollokviumból, vagy szigorlatból kapnak jegyet.

Aérei: Induljunk ki abból, mi volt a különbség régen a kollokvium és alapvizsga között, a tanaijmentesség szempontjából semmiféle külünböég sem volt, csak az anyag terjedelme tekintetében.

Halász: Ellentmond Mérőinek;

Karácsonyi: A lóversenypályán elhelyezett akadályhoz hasonló a helyzet.

Az ő tárgyából kollokvium lett előirva. Lehetseges-e, hogy két félév anyagából is vizsgázííasson? A múlt félévben ugyanis osztályozatian beszámoló volt. ügy érzi, joga van mindkét félév számonkérésére.

Kulcsár: Javasolja, intézzünk kérést a minisztériumhoz, hogy egyenlőnek tekintik-e a kollokviumok és szigorlatuk jegyeit? Ha ugyanis mindkét vizsga értéke egyenlő, a hallgatók átlaga jobb lesz, ha a szigorlatból kevésbé készülnek el, s a kollokviumból igyekeznek jó jegyeket szerezni,

Mérei: Régen a IV. félév végén voltak az alapvizsgák, a VIII. félév

végén a szakvizsgák. A többi félévben pedig csak kollokváltak. Javasolja, hogy egyszerre ne legyenek kollokviumok és szigorlatok is, ezeket válasszák el.

Karácsonyi: Az Egyetemes történet anyagába tartozik egy év ókori és

egy év középkori anyag. A szigorlaton mindkettőt kell-e kérdezni?

Ez burkolt alapvizsga. A szovjet gyakorlat szerint egy tárgy lezárása után tesznek szigorlatot. Azt kell meghatározni, mi a tárgy? Sem az ókor, sem a középkor, hanem az egyetemes történet.

Kulcsár: Mind a két tárgyból lehet szigorlatot tenni, tehát kérdezze mind a kettőt az előadó. A szakbizottságban módja lett volna Karácsonyi elvtársank ellentmondani. A cél az, hogy mennél kevesebb vizsgájuk legyen a hallgatóknak. Visszaállították az alap- és szakvizsga követelményét, mert különben egy-egy félév végén kilenc vizsga is lett volna. Ez rendelet. Nem lehet ellene szólni.

De tegyünk különbséget a kollokvium és a szigorlat eredménye között. A szigorlatnak a súlyát és jelentőségét az osztályzat értékelésében is juttassuk kifejezésre, és ne dobjuk bele a kollokviumok fazekába. Jelentse esetleg négyszeresét a kollokvium értékének.