Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. november 24., III. rendes ülés

t . «V

Ugyanakkor azonban meg kell nézni a másik oldalt is, azt, hogy megvannak-e jelenlegi tanrendszerünk mellett az ilyenfajta önállóságra való nevelés tárgyi előfeltételei, sajnos, meg kell vallanunk, hogy nincsenek. Kezdjük azon, hogy amit hallgatóink a középiskolából - főleg as tanítóképzőkből és a szakiskolákból - általános műveltség tekintetében magukkal hoznak, a mai igényekhez képest elenyészően levés. Hiba lenne tagadni, hogy középiskoláink jelentős mértékben ‘fejlődtek az elmúlt esztendők során, a-' zonban ez a fejlődés nem tart lépést a fokozódó követelményekkel.

De ez még csak a kisebbik Baj, mert azért valamelyes általános műveltséggel rendelkeznek hallgatóink, sokkal nagyobb hiba, hogy egyáltalán nem ismerik a marxizmus -leninizamat, mert ezt egyáltalán nem tanitják a középiskolában. Az a furcsa helyzet áll fenn, hogy az egyes tentárgyakat a marxiznus-leninizmus szellemében tanulják, de anélkül, hogy ennek közös elvi, ideológiai alapját, az egységes marxista-leninista világnézetet elsajátítanák. Ez a J? ny azzal terheli meg az egyetemi oktatást, hogy az egyes szaktárgyakban kénytelenek vagyunk a leglényegesebb alapfogalmakat - a szaktárgy természetéből adódóan hol a dialektikus, hol a történelmi materializmus, politikai gazdaságtan kategóriáit - ismertetni,, mert enélkül képtelenek lennénk előrehaladni, viszont azt sem várhatjuk meg, amig esetleg évek múlva ezeket a marxizmus-1 oninizrvus órákon elsajátítják. Marxizmus oktatásunk viszont azzal a nehézséggel küzd, hogy egyszerre kéry télén az alapfogalmakat is megtanittatni és ugyanakkor egyetemi színvonalon, a klasszikusok munkáira támaszkodó anyagot is kell nyújtania. Előbb-utóbb fel kell tehát vetni az általános műveltség emelésén túlmenően a marxista-leninista képzés követelményét is Q középiskolák felé.

A.legsúlyosabb probléma azonlan a túlterhelés kérdése, vájjon elképzelhető-e, hogy hallgatóink legalább itt az egyetemen pótolják általános műveltségben és a szakmai előkép® ttség terén mutatkozó hiányaikat, hogy nyelveket tanuljanak, hogy szaktárgyukból a kötelező anyagon túlmenően is elmélyedjenek, folyóiratok^ t is olvassanak, hogy a tudományos diákkörökben aktiv munkát végezve megtegyék az első lépéseket az önálló tudományos kutató- és alkotó munka felé, ami mind időt, időt és újra időt igényel, - amikor túl vannak terhelve és a jelenlegi követeimén? eknek sem képesek eleget tenni? Nem, ez nyilván elképzelhetetlen. Miből fakad hallgatóink túlterhelése? Pakad nindenekelőtt tanterveink túlzsúfoltságából, szétaprózottságából. Vannak még'' kétszakos hallgatóink. Vannak olyan szaktárgyaink, melyeknek csak felületes áttekintése is egy ember s zárára megoldhatatlan, amelyeket tehát differenciálni kellene. Egyetemi oktatásunk egy rosszul értelmezett politechnikai képzéshez hasonlit, amelybe mindent belezsufoltak, amire "esetleg szükség lehet" majd "az életben". A teljességre való túlzott törekvés heiyenként ijesztő jelenségeket produkál. Vannak lcányhallgatóink, akik a légoltalmi lórákon harmadik esztendeje ugyanazt az anyagot hallgatják. Megtanulták már a középiskolában egyszer, azután az egyetemen elsőéves korukban ^és most ismétlik harmadszor, amikor másodévesek . Ugyanez folyik az általános testnevelési órákon is, azzal a különbséggel, hogy ezt az anyagot már az általános iskolában kezdték meg, folytatták vé gig a középiskólában és betetőzik itt az egyetemen az I. év II. évben, nem is szólva a nyári táborozásokról, ahol szinten előkerül az ■& zsgák anyaga. Sokka.1 helyesebbnek látszanék a testnevelés ■vonalán Q kötelező szakköri képzés elrendelése. Mindez, persze, korántsem, indokolja azt, hogy hallgatóink megengedhetetlenül lazitsák a fagyéira: t és ani£ hivatalos rendelkezés nem történi]*:, önhatalmulag távolmaradjanak az órákról. Hovatovább fel kell vetni az orosz ry elv oktatásának problémáját is, hiszen lassan olyan hallgatók kerülnek a„z egyetemre, akik általános iskolás koruk óta tanulnak oroszul, senni indok nincs tehát arra, hogy az egyetemen kényelmesen újra, mint "koz- 4 -