Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. október 20., II. rendes ülés
2 látása.- Nem elégséges, hogy csapán jó tárgyi ismer etekkel, komoiv anyagszerü szaktudással felvértezett tanerőket bocsássunk ki. A Központi Vezetőség tiatározót<:’ n és az aj kormán^programüíben megjelölt közvetlen célok és az előzőkben vázolt távolabbi, a kommunizmus felépítését szolgéló célkitűzések csak ug?T valósíthatók meg, ha tanáraink meggyőződéssel, öntudatosan, céltudatosan nevelik a rájuk bízott gyermekeket. Ehhez pedig az kell, hogv maguk is meggvőződéses, öntudatos, céltudatos emberekké nevelődjenek, akik az anyagi ismereteket politikusán adják tovább ugv, hogy a gyermek, a szükséges ismeretek elsajátításával együtt megértse, hogv miért kell mindezt tudnia, mit érhet el, hova juthat el a tudás fegyverének segítségével, miért is szükséges a johh. alaposabb tanulás. Mindezt az egyetemen az eszmei-politikai nevelés színvonalának jelentős fokozásával érhetjük el. Pölöttes hatóságiink a hazai egyetemek oktatásának megvizsgálásóból szerzett t-aposztalrteit összeegyeztetve a Szovjetunióban járt felsőoktatási küldöttség által szerzett tanulságokkal arra a .megái 1 apitásra jutott, hogy egyetemeink általában megbizhaté, jó tárgyi ismereteket adnak hallgatóiknak. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy egyetemeink oktatását általában véve még nem hatják át eléggé az elvi, politikai szempontok és arra inkább a szakmai prskticizmus a jellemző. Inkább ohjektivista, pozitivista ismeretközlés, mintsem elvi elmélyedés, a tárgyi anyagon keresztül a mélyebb összefüggések bemutatása a jellemző. Ezért szükségesnek látta, hogy egyetemeink ebben a tanévben alapvetően javítsanak eddigi - t~bbé-kevésbbé általánosnak mondható - gyakorlatukon. Az ÖM az állami ideológiai oktatás uj rendszerével, a M'f\ az akadémikusok és kutatóintézeti tudományos dolgozók oktatásával biztosítja az oktatás ilyen természetű megjavításának’ tárgyi feltételeit. Ezek a tanfolyamok hivatottak arra, hogv okt*tóinknak konkrét tér”' . v ’-en megmutassák a tárgyi ismeretanv-g politikus elemzésének módszereit és ezzel elősegítsék oktató ás tudományos feladataiknak még a-z eddiginél is johh ellátását. III. Az egyetemi oktatás magasabb eszmei-politikai szinvonnIának kérdésével a mi kari tanácsunk és több k^ri ül^s bevezetőjében, egyes napirendi pontjaival kapcsolatban Dékánunk többször foglalkozott. Legutóbb ennek a tanévnek megnyitó ülésén, az OF rendeletének ismertetése során irányította rá figyelmünkét erre a döntő fontosságú kérdésre. Egves intézetek, tanszékek már az elmúlt tanév, sőt tanévek során tettek bizonyos kezdeményező lépéseket °z eszmei-politikai nevelés terén és előadásaikat, szemináriumaikat egyre jobban áthatotta s msrxizmus-leninizmus szelleme. Ugyanakkor azonban meg kell mondani azt is, hogy ez az egyébként általánosnak mondható törekvés nem érvényesült kellő következetességgel és egyforma sulylyal az egész Kar viszonylatában. Számos esetben a tárgyi ismeretek elborították, v^gv leg-lábbis bizonyos és nem kívánatos mértékben háttérbe szorították nz elvi szempontokat, másutt pedig ° tárgyi ismeretközlés elvált az elvi megalapozástól, ahelvett, hogy arra épült volna szorosan összenőve vele. Bár egyelőre meg cs^k az egves intézetek munkatervei állnak rendelkezésre és következtetések cs-'k ezekből vonhatók le, úgy gondolán nem festek túlságosan rózsásszinü képet és nem szépítem a
