Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. október 20., II. rendes ülés

L/S tényleges helyzetet, h« azt állapítom meg, hogy lékén elvtárs fel­szólítás'1 és az el só kari tanácsülésen megadott szempontok, «z OK rendelete és o kari mankótérv máris meghozta első gyümölcseit. Az egyes intézetek munk«tervei, - csaknem kivétel nélkül - jél ét­gondolt, helyesen alkalmazott elvi szempontok szerint kívánj ék vé­gezni eszmei-politikai nevelomunkájuk°t« \ továbbiakban erről a munkáról próbálok számot «dni a műnk'tervek megfelel' fejezetei a­­lapján. Beszámolómnak ezt a részét könnyebb áttekinthetőség végett a'■ következőképpen tagolom: 1./ Előadások, szemináriumok; 2./ Egyéni beszélgetések és a hallgatókkal v«ló egyéb foglalkozások; S./ Egyéb, az eszmei-politikai nevelés érdekében végzett munkák. 1./ Előadások, szemináriumok. A hallgatók eszmei-politikai nevelésének elmélyítése céljából - a munkatervek tanúsága szerint - csaknem minden intézet oktatói felhasználják a kínálkozó lehetőségeket a XIX.Kongresszus anyagá­nak, Sztálin elvtárs utolsó müvének ás az uj kormányprogramm szem­pontjainak érvényesítésére, tudatosítására, Az irodalomtörténet előadói pl, előadásaiknak, szemináriumaik­nak megfelelő részét a szatíra é"s a tipikus problémájáról a XIX« kongresszuson elhangzott elvi megállapításokra építik fel. Poétikai előadásaik a komikus eposszal, a magyar irodalomtörténet szatírái­val kapcsolatban mutatnak rá a halálraítélt régi elleni harcban a szatíra politikai nevelő, formáló, fejlődést előbbr’evivő jelentősé­gére a szovjet cikkek, a magvar napi- és időszaki s«'jtó anyagának felhasználásával. A XIX.Kongresszus,valamint « ' ~ssszikusok útmutatásai nyomán harcolnak iroda Jo <,éx t•__. .nk ö .'mi x I'art ellen és konkrét anyagon mutatják^be a "tiszta irodalom" tart«ÍrTM1 tlan, for­mai bravúrokra törekvő művészetellenes "elméletének" dekadens, po­litikailag reakciós jellegét. Rávilágítanak: orr®, hogy a tartalom és a forma egységének megbomlás«, a formalizmus előretörése hogyan fejezi ki a tőkés társadalom rothadását és hogyan szolgálják az el­zárkózó, elefántcsonttorony költészet művelői akarva-akaratian a reakciós burzsoázia égves országokban a velük szövetséges i ’s eredetű nagybirtokosság érdekeit. Fa gyár viszonylatban Kosztol«,. ,yi és Babits munkásság’' elemzése nvujt erre alkalmat. A I’art pour I’art müve szétellenes irányának kozmopolita képviselői az iroda] történetírásban -1 h.asülik haladó hagyományaik jelentőségét /Beöi - Pintér, Szerb Antal stb./. Ennek leleplezése éppúgy fontos felada­ta az irodalomtörténet oktatásnak, mint haladó hagyományaink ápolá­sa és annak megmutatása, hogy haladó íróinknál megtaláljuk a tarta­lom és forma egységét. Ok egyúttal haladó hagyományaink leghívebb harcosai, a reakció leghar-- sabb ellenfelei is. /Pl. Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Ady Endre, József Attila./ A nyelvtudományi előadások a kozmopolitizmus ás a sovinizmus elleni harcban felhasznáTj ak "á XI ■kongresszusnak az «ny«nvelv meg­becsülésére és más népek nyelvének kellő értékelésére vonatkozó út­mutatásait, Sztálinnak a törvények emberi akarattól független vol­táról szóló megállapitásait, amelyek a nyelv fejlődésének, szerke­zetének törvényeire is vonatkoznak» Ezek a tanitások döntő jelentő­ségűek a nyelvhelyesség ápolása szempontjából, mert ezek szem előtt tartásával’ a nyelv jobban töltheti be társadalmi szerepét. Sztálin- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents