Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. január 27., VI. rendes ülés

3 lomtörténet tanításában meg volt az a veszély, bogy a múlt évben csaknem azonosult a t rténelem tanításával s a jellem fejlődésé­vel, valamint az esztétikai kérdésekkel alig foglalkozott* Ezek­re a kérdésekre fokozott mértékben kell súlyt helyeznünk* az iro­dalomtörténet tanításának megvannak a maga sajátságai, amelyek más tárgyaknál nem érvényesülnek* olyan mértékben* Nem kétséges, hogy azállandó tapasztalatcsere mellett, amelynek bizonyos hiá­nyát sajnos le kell hogy szögezzük, óvakodnunk kell a szolgai át­vétel, a sematizmus veszélyétől* Valóban a tapasztalatcserére vo­natkozólag bíráló’ megjegyzések hangzottak el tapasztalatom szerint mindkét részről* Errek ellenére a tapasztalatoknak a kicserélése olyan mértékben, mint ahogy még két éve folyt, nem történt meg* A tapasztalatcserének ki kell terjedni© a vizsgáztatás és a hall­gatókkal való foglalkozás módszerére, valamint az egész intézet munkájával Összefüggő mozzanatokra. Mkel^_LgJosi Karácsonyi elvtárssal egyetértek abban, hogy a libe­­ralizmus a fß veszély általában oktató és névélőmunkánk valamennyi területén, DISZ és pártmunkánkban is. Ennek ellenére a liberaliz­mus ilyen sommás megltélésével nem értek egyet* Karunkra rém jel­lemző általában a liberalizmus veszélye. Körül tudjuk határolni, hogy hol jelentkezett liberalizmus s nem hiszem, hogy a szovjet formát ebben az esetben úgy, ahogy van, alapul vehetjük. Ha mi egyebet nem veszünk figyelembe, csak a szovjet egyetemi tankönyvek anyagát, ahol mint alapanyagot köveidnek meg, látjuk, hogy átme­netre van szükség, a norma felállításában is* Egészséges fejlődést tükröz az utolsí 2-3 év átlaga, amikor 4*36 kari átlaggal kezdtünk s 4*25, 4.18,^majd most 4*13 átlageredményt értünk el. Ha ezekből az eredményekb-1 lefaragjuk a liberalizmust, akkor nem csúszunk 4-es átlag alá* Kam lehet azt gondolni, hogy ma -túlteng nálunk a liberalizmus. Hagy norma megszigorítást na alkalmazzunk, mert szem­­befczökő mértékben csökkentené a hallgatók munkakedvét* Még a to­vábbiak során is az állandóan fokozódó szigorításnak, norma megál­lapítás álláspontjára kell helyezkednünk. A magyar egyetemi ekrek var egy meghatározott standarja s ezeknek Útmutatással kell szol­­gálniok szamunkra. Tudomásom szerint ez a standard 3*5 és 4 között mozog* Az átlageredmények C3ak a műszaki egyetemeken csúsznak 3.5 alá* Kém volna hélyes, ha ezt a tényezőt figyelmen kívül ha ynánk* lényeges kihozni az eredményeket, amelyek önmagukban is sarkaltak jobb munkára, Meg kell említenünk a pozitívumokat, hogy a kisebb egyetemek adta lehetőségek alaposabb, elmélyülést biztosi tátink Lali/ttóink szakmai munkájában* dók lehetőségünk volt a pesti egyetem nagyüzemével szemben. Véleményem szerint továbbra is a norma emelésének egy fokozatát kell megvalósitanf s be kell vin­ni a hallgatók köztudatába, hogy év végén lényegesen többet kell produkálni ahhoz, hogy jó tredaáryeket érjünk el* ,Ezzel nem azt akarom mondán^, hogy a liberalizmus körülhatárolható jelensége ellen ne harcoljunk, mert véleményem szerint a liberalizmus fel­derítésével .udunk igazán harcolni e veszélyes.elhajlás ellen* Általában nem lehet 50,*-al szigorúbbra venni a jegyeket* Ettől még az egyéni,foglalkozás.nem lesz alaposabb* T Halász elvtárs véleményével ne© tudok egyetérteni. Kon az a baj, hogy nem elég differenciál! a hallgatókkal való egyéni foglalkozás módszere, hanem az, hogy nem eléggé egyenletes és nem eléggé egyformáp erőteljes mindenütt* Azon kell vitázni, hogy a vizsga reális legyep, hogy a villámdolgozutok Írásakor ne for­duljon elő csalás.- 5 - , i

Next

/
Thumbnails
Contents