Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Samu Botond Gergő: "A kivételes állapotokkal járó izgatott közhangulatra tekintettel…" - A Nagy Háború első hónapja az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményének tükrében
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. 1. kép ■ Felhívás Balázsfalváról a kivándorlókat toborzó utazási ügynökök működésére csak valamilyen okból nem jelentek meg nyomtatásban, plakátként. A soron következő hirdetések tematikája szerteágazó, a közlekedés- és közbiztonságtól a különböző visszaéléseken át a kivándorlás megfékezéséig sok mindent érintenek. Az összegyűjtött anyag az akkori Magyarország minden pontjáról érkezett, így lehetőségünk nyílik megismerni úgy helyspecifikus, mint teljesen általános problémákat, legyen szó akár határátkelőhelyről, vasúti csomópontról vagy ipari központról. Az első világháború kitörésével, az odáig vezető úttal igen sokan foglalkoztak, így az első néhány hónappal is, amelyek a hadüzeneteket és a mozgósítást követték. A tömeges behívóparancsokon, a kezdeti lelkesedésen és a megszorításokon, korlátozásokon túl sok más változás is beállt a lakosság életében, de ezek további hatásai, szövődményei általában kisebb figyelmet kaptak. A következő néhány oldalon bemutatásra kerülő felhívások, eligazítások, hirdetések nem fognak senkit sem különösebben meglepni, hiszen logikusan következnek a hadiállapotból, mégis kevés szó esik róluk. Kezdjük egy évtizedek óta fennálló problémával, amit pont a háború zárt rövidre. Ez a kivándorlás meglehetősen komplex kérdése, amit többféleképpen próbáltak kezelni a közép- és kelet-európai országok és birodalmak. Az Osztrák-Magyar Monarchia esetében az egyetlen magyar tengeri kikötő, Fiume nem volt túl népszerű, egyrészt a szigorú ellenőrzés miatt, másrészt a német hajótársaságok lejárató kampánya miatt, így a külföldön dolgozni, illetve letelepedni vágyók inkább német városokból hajóztak ki, főként Hamburgból és Bremerhavenből, bár természetesen ez nem volt legális megoldás. A kivándorlókat kiterjedt hálózat segítette a kijutásban, a gőzhajótársaságok, az utazási ügynökök és azok megbízottjai egyaránt ezen dolgoztak. A kormányzat próbálta mindenféle eszközzel megakadályozni mindezt, akár olyan rendeletekkel is, amelyek szerint az illegális ügynökök brosúráit, vagy épp a
